Társasházi Polgár

A köznyelv egyszerűsítésében a fenti fogalmak gyakran átfedik egymást és megbontásukra nem is nagyon van szükség. A pontosság érdekében viszont érdemes egyszer átgondolni, átolvasni a fogalmak közötti különbségeket.

Első lépésként nézzük meg a társasházkezelésre jogosultakat:

1. tulajdonostárs: Ha nem üzletszerűen végzi, akkor nem szükséges képesítéssel bírnia.
2. egyéni vállalkozó: Szakképesítéssel rendelkeznie kell, vagy egy alkalmazottjának kell a képesítéssel rendelkeznie.
3. gazdasági társaságok: Legalább a társaság egy tagjának, vagy egy érvényes munkaviszonnyal bíró munkavállalójának kell a képesítéssel rendelkeznie.

A fogalmak szétválasztását legkönnyebben az alábbiak szerint foglalhatjuk össze.

Társasházkezelés, ingatlankezelés:

A társasházakról szóló törvény IV. fejezete foglalkozik a társasházkezelés témakörével. A társasházkezelés tehát magában foglalja – gazdasági elemzéssel alátámasztott – épület fenntartását, különös tekintettel az üzemeltetési és karbantartási feladatokra, valamint a tervezett felújítások irányítására, ellenőrzésére.

A közös képviselet egy egység, amelyben lehetőségektől függően több közös képviselő közössége is lehet. Jellemzően Magyarországon valamilyen gazdasági társaság formájában jelennek meg, amely több közös képviselőt is foglalkoztathat, több ház kiszolgálását elvégezve.

A közös képviselő pedig a gyakorlati munkát elvégző személy, és a társasházi törvény “A közös képviselő, illetőleg intézőbizottság feladatai”-val foglalkozó része alapján köteles eljárni és feladatait elvégezni. Összefoglalva a törvényi szakaszokat: elvégzi a könyvelést, ellenőrzi és felügyeli a társasházkezelőt, valamint előkészíti, lebonyolítja az éves beszámoló közgyűlést.

A gyakorlatban a társasházkezelés és a közös képviselet munkája nem mindig válik szét. A közös képviselet elvégzi a társasházkezelést is. Ideális esetben a közös képviselet közös képviselője és a társasházkezeléssel foglalkozó cég társasházkezelője elkülönül. Két egymástól független gazdálkodó végzi a feladatokat. Ebben az esetben a számvizsgáló bizottságnak is jobb az ellenőrzési pozíciója, valamint a közös képviselet által biztosított közös képviselő is jobban ellenőrizheti a társasházkezelőt. Ami viszont ennél is fontosabb a komparatív előnyök kihasználásával, a szinergia segítségével a társasházkezelése javulhat az érintett társasházban.

Szaktanácsért, szolgáltatásért forduljon hozzánk bizalommal.

Társasházi Polgár közös képviselet egyszerűen, jól!

Azokért a Polgárokért, akik társasházakban élnek.

A cikk forrás megjelöléssel szabadon átvehető.

thszaki/5/2014

A tulajdonosok döntése alakítja a társasházkezelést, avagy a társasházi életet. A társasházi tulajdonosok pénzéből származik a társasház bevétele, valamint a tulajdonosok viselkedése és hozzáállása szerint alakul a társasházkezelés. A társasház ebből a szempontból nem egy önmagában álló dolog, hanem egy szerves egész, amelyet a tulajdonosok működtetnek, tartanak fenn, egyszóval üzemeltetnek. A társasház nem a közös képviselőé, nem az intézőbizottságé, nem a társasházkezelő cégé – hiszen ők szolgáltatók, a tulajdonos közösség és a társasházi polgárok felé. A társasház a tulajdonosoké, hasznaival és kötelmeivel együtt. A szolgáltató (közös képviselő, intéző bizottság, társasházkezelő) abból tudja kezelni a társasházat, amit a tulajdonosok beletesznek a társasházkezelésébe: mind pénzben, mind lélekben és energiában. Ha a tulajdonosok felelősek, és saját jogaikkal és kötelezettségeikkel tisztában vannak, feladataikat elvégzik, ott a szolgáltatónak is könnyebb jó szolgáltatást nyújtania, valamint a társasházkezelői önrendelkezés is megvalósul. Hiszen pl. nem kerül letépésre a hirdetmény, ezáltal mindenki értesülhet és tájékozódhat a társasházi hírekről. Kulturált formában zajlik a közgyűlés, ahol meg lehet beszélni a felmerülő kérdéseket és a társasházkezeléssel kapcsolatos feladatokra konszenzusos megoldást lehet találni. Ha pontosan befizetésre kerül a közös költség, akkor tud a közös képviselő hosszú távon tervezni beruházásokat, de a kitartó és célokban gondolkodó tulajdonosok valósítják meg valójában a magas színvonalú társasházkezelést.A szolgáltató (közös képviselő, intéző bizottság, társasházkezelő) feladata a társasházba a tulajdonosok által betett pénz és energia jó gazda módjára való gondviselése, a társasházkezelés tisztességes és törvényes elvégzése. Csodát tenni nyilván nem tud egy szolgáltató sem, de tisztességes és színvonalas munkát végezni igen, amihez partnerek, segítők lehetnek a tulajdonosok és a társasházi polgárok (passzív segítség lehet, ha nem rongálnak, aktív segítség tud lenni, amikor ötletekkel, javaslatokkal, együttműködéssel keresik egymást).

Társasházi könyvelés, (társasházi) könyvvizsgálat, (társasházi) közös képviselet, (társasházi) közös képviselő témakörben forduljon hozzánk bizalommal.

Talán a legismertebb kötelezettség a tulajdonosok számára a közös költség, amely a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. (Ne feledjük, hogy 38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.) Tehát a társasházi jogban arányosan lett megállapítva a teherviselés, és a szavazati (beleszólási) jog mértéke. Ahhoz, hogy az önrendelkezés (a tulajdonosok akarata) a társasházakban valóban megvalósulhasson és jól működhessen, nagyon fontos a tulajdonosok szerepe, érdeklődése, tudatossága. A tudatos vásárló mellett erősíteni érdemes a tudatos tulajdonos fogalmát is, akikre a közös képviselőnek, mint szolgáltatónak, nagy szüksége van a szakszerű társasházkezelés megvalósítása érdekében. A társasház tulajdonosainak a felelőssége, hogy milyen szolgáltató végzi a gazdálkodási tevékenységet, a társasházi könyvelést, hiszen a közgyűlésen hozzák meg a döntéseiket ezekről a kérdésekről, tehát mindenki tud róla, mindenki elmondhatja a véleményét. A közös képviselet pedig akkor is egy vállalkozási tevékenység és szolgáltatás, ha tulajdonostárs végzi, hiszen társasház pénzmozgásait intézi, beszámolót készít, közüzemi szolgáltatók felé eljár. A megnevezéstől nem lesz egyszerűbb feladat társasházi közös képviselői feladatok ellátása és a társasházkezelés. A Társasházi törvény, mint társasházi jog, szabályozza a feladatokat a közös képviselet számára is, de a tulajdonosok számára is meghatározza a kötelességeket. Érdemes ismerni, hogy külön tulajdon (a tulajdonos lakása, pincéje, egyéb saját terület) vonatkozásában is szabályoz a Társasházi törvény (II. Fejezet). A társasházi jog része a társasházi SzMSz (a szervezeti és működési szabályzat), amely szabályozhatja még a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket, ezért a SzMSz iránymutatásait is figyelembe kell venni, ha a házban megoldásokat keresünk az aktuális feladatokra. Fontos tudni, hogy az SzMSz nem tartalmazhat jogszabályba ütköző előírásokat (ha mégis tartalmaz, akkor azt módosítani kell, vagy ha nem hajlandó rá a közgyűlés, a jegyzőnek lehet jelezni, kérve a felülvizsgálatát).

Releváns részletek a társasházi jogból:

2003. évi CXXXIII. Törvény, a társasházakról

20. § (1) A tulajdonostárs köteles:

a) fenntartani a külön tulajdonában álló lakást,

b) lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül,

c) a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa a b) pont és a 16. § rendelkezéseit,

d) a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét.

(2) A közösség köteles megtéríteni az (1) bekezdés c) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt.

24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

Társasházi Polgár: közös képviselet… egyszerűen, jól! … mert minden Társasházban Polgárok élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303
Kapcsolati űrlap (kattintson)

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

A múltban történt változások és mozgások rögzítése segítséget ad a jelenlegi állapotok átláthatóságának biztosítására, valamint a jövő megtervezésére. A társasházak könyvvezetési kötelezettségével a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet foglalkozik, amely előírja a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait.
A könyvvezetés nem más, mint azoknak a gazdasági eseményeknek a nyilvántartása, amelyek hatással vannak – esetünkben a társasház – pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetére.
Leegyszerűsítve, az a társasház, ahol a bevétel nem haladja meg két egymást követő évben az 50 millió Ft-ot egyszeres könyvviteli nyilvántartást vezethet. Ami nagyon fontos, hogy a számviteli törvény alapján, a közös képviselő által készített számviteli politikában kell szabályozni a társasházi könyvelés sajátosságait. A számviteli politikának mellékletei: a pénzkezelési nyilvántartás, az eszközök és források értékelési szabályzata, valamint a leltározási és leltárkészítési szabályzat is.
A társasház a naplófőkönyv mellett (a megtörtént pénzmozgások – érték adatok – találhatóak a naplófőkönyvben), analitikus nyilvántartást (részletes feljegyzéseket) is vezet. Az analitikus nyilvántartásban kerül bemutatásra a bizonylatok alapján rögzített gazdasági esemény részletei. Példák: utólagos elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása, felvett hitelek (kölcsönök) nyilvántartása.
A gazdasági eseményeket alátámasztó bizonylatokat meg kell őrizni. A beszámolót (ideértve a beszámolót alátámasztó leltárt, naplófőkönyvet) 10 évig, a könyvelés alapbizonylatait pedig 8 évig kell megőriznie a társasháznak.
A fenti – rövidített és egyszerűsített – leírásból is látszik, hogy a múlt rögzítése, a múltat alátámasztó könyvelési szakanyag megőrzése nem egyszerű feladat, amelyet komolyan kell venni, és egy pillanatra sem szabad elhanyagolni.
A múlt rögzített adatainak felhasználásával könnyen és pontosan meg tudjuk tervezni a társasház kiadásait, bevételeit. Tervezhetjük – a célbefizetések elkerülése érdekében – karbantartási, javítási munkálatokat is.

A rögzítési kötelezettségeknek a következő módokon lehet megfelelni:

1. Kézi rögzítés: Kisebb albetétek esetén ez egy kiváló módszer, amennyiben a rögzítő napra pontosan, számozott lapokon (alaki kellékek) tudja vezetni a pénzmozgásokat. A visszakereshetőség, a számítási hibák szűrése és az ellenőrzés már nehezebben valósul meg. A papír alapú rögzítés továbbfejlesztett változata, ha valamilyen táblázatkezelő szoftvert használunk (pl. Excel). A táblázatkezelőben rögzített adatokat itt is rendszeres időközönként nyomtatni, és alaki kellékek elhelyezésével hitelessé kell tenni. A táblázatkezelők használatával a számítási hibák elkerülhetővé válnak.

2. (cél) társasházi szoftveres rögzítés: A nagyszámú albetétek hatékony kezelésére alkalmas szoftverek nagy számban elérhetőek a piacon. Nagy előnyük, hogy az ellenőrzés hatékonyságát javítják, a számszaki hibák elkerülhetőek.

3. társasházi portálok: a portálok nagy előnye, hogy interakciót is biztosít a társasház megfelelő működéséért felelős személyek (pl: közös képviselő, intéző bizottság, számvizsgáló bizottság, fűtési bizottság) és a társasházi polgárok (pl. tulajdonosok, bérlők, haszonélvezők) közötti kapcsolathoz. Az adatok online felületen, (rögzítéstől függően) naprakészen érhetőek el.

A szoftverekről az alábbi linkeken tájékozódhat bővebben a tisztelt érdeklődő.
http://tarsashaz.lap.hu/szoftver/11259354
http://tarsashaz.tlap.hu/konyvelo-programok

Javasoljuk, hogy a lakók követeljék meg a társasházi portálok üzemeltetését (némelyik megoldás, már 100 Ft/hó/albetét áron elérhető). Továbbá a Társasházi Polgárok, a közös képviselői (ideértve a számvizsgáló bizottságot, intéző bizottságot) fogadóórák rendszeres látogatásával kérjenek betekintést a könyvelési szakanyagba, hogy lássák a rögzítések pontosan megtörténnek-e. A folyamatos betekintés és párbeszéd kialakításával mindenki részese lehet annak a munkának, amely az önrendelkezés szabadsága felé vezeti a Társasházi Polgárokat.

Cégünk, és azon belül társasházi divíziónk:
1. számvizsgáló bizottságoknak tud segítséget nyújtani a könyvelési szakanyag áttekintésében, beszámolók elfogadás előtti ellenőrzésében,
2. intéző bizottságoknak tud segítséget adni a könyvelés megvalósításában, valamint a kezelési és pénzügyi tervek elkészítésben,
3. tulajdonosoknak (bérlőknek, haszonélvezőknek) a kiküldött egyenlegek értelmezésében, áttekintésében.Társasházi könyvelés, (társasházi) könyvvizsgálat, (társasházi) közös képviselet, (társasházi) közös képviselő témakörben forduljon hozzánk bizalommal.

Társasházi Polgár: közös képviselet… egyszerűen, jól! … mert minden Társasházban Polgárok élnek!

 
Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303
Kapcsolati űrlap (kattintson)

ThSzaki/4/20140613 (A bejegyzés forrás megjelöléssel és változtatások nélkül átvehető)

Az elmúlt hetekben lezárult az éves beszámoló közgyűlések időszaka (2014. május 31-ig a társasházi törvény értelmében). A közgyűlések megtartása után – különösen, ha sikerült elfogadni a beszámolót és az elszámolást – a jegyzőkönyvek kerültek aláírásra, a határozatok kihirdetésre kerültek. Előfordul, hogy egy-egy tulajdonos, betekintve a jegyzőkönyvbe, azt látja, nem került minden mozzanat szó szerint a jegyzőkönyvbe, néhol csak a határozatok szerepelnek benne, és a megválasztott levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, két hitelesítő és a tulajdoni hányadok aránya. Sokan talán nem értik, miért van így, esetleg felháborodnak ezen, és talán azt hiszik jogtalanság történt.

Ha szeretné, hogy felkészülten, mint általános képviselő járjunk el az Ön érdekeinek képviseletében, lehetősége van megbízni bennünket tulajdonosi képviselet szakszerű és szabályozott ellátásával. Személyes egyeztetéshez, kérem, kattintson IDE, és jelezze felénk érdeklődését. 

Szeretném felhívni a figyelmet a Társasházi törvény 39.§ teljes szakaszára, mivel ebben van részletezve, hogy a közgyűlésen miről kell felvenni és hogyan a jegyzőkönyvet. A törvényben rögzített kötelező elemeket kell mindenképpen megjeleníteni. Ha ezt nem találja a tulajdonos, akkor vannak problémák. (A kötelező elemek törvényi meghatározását lentebb idézem a Társasházi törvényből.)

Ha nem található egy-egy, vagy több külön hozzászólás tartalma, kivonata, szó szerinti idézete, az még önmagában nem hiba. A közgyűlési jegyzőkönyvnek a hozzászólásokból csak azokat kell tartalmaznia, amelyeket a felszólaló tulajdonos vagy meghatalmazott külön kér, hogy szó szerint szerepeljen a jegyzőkönyvben. Ha ilyen kérés a felszólalás előtt nem érkezik a jegyzőkönyvvezetőhöz, nem köteles mindent leírni, csak amit a Társasházi törvény előír.
A közös képviselőnek, a jelenlevő tulajdonosoknak és a meghatalmazással résztvevőknek, valamint a meghívottaknak lehetőségük van felszólalásukat azzal kezdeni, hogy kérik szavaik szó szerinti jegyzőkönyvbe vételét. A két tulajdonostársnak, akiket a jegyzőkönyv hitelesítésére választott meg a közgyűlés, ekkor majd ellenőrizniük kell, hogy a kérésnek megfelelően bekerült-e a hozzászólás a jegyzőkönyvbe. Ha esetleg kimaradt, annak pótlásáig nem kötelesek hitelesíteni a jegyzőkönyvet. A közgyűlés után, amikor a hitelesített jegyzőkönyvből a határozatok is kifüggesztésre kerültek (ennek a törvény előírása szerint a közgyűlés megtartásának idejétől számítva 8 napon belül kell megtörténnie), a jegyzőkönyvbe bármely tulajdonosnak betekintési joga van.

A tulajdonos betekintési jogát a jegyzőkönyvbe a Társasházi törvény biztosítja (a 39.§ (3) szerint). Nem zárhatja el senki az érdeklődő tulajdonos elől a közgyűlésről készített jegyzőkönyvet. Ha esetleg ilyen történne, a Társasházi törvény 27/A.§ alapján a jegyzőhöz lehet fordulni.
A jegyzőkönyvről a tulajdonosok másolatot is kérhetnek (fénymásolási vagy nyomtatási költség megfizetésével).

A közgyűlési jegyzőkönyvről a Társasházi törvény a következőket írja.

39. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs nevét;
b) azt, hogy a megjelent tulajdonostársak nevét, tulajdoni hányadát, továbbá a távol lévő tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét a jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti ív tartalmazza;
c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását;
d) a tárgyalt napirendek összefoglalását;
e) a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.
(2) A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti.
(3) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.
(4) A közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg – ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír – azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell.

Fontos, hogy a törvény ismeretében tudja megítélni és felmérni a helyzetet a tulajdonos. Így elkerülhetőek a félreértések, és kialakítható egy működőképes jó viszony a társasház közösségében. Ehhez pedig legalább annyira lényeges, hogy jogait és kötelességeit is megismerje minden tulajdonos, minden Társasházi Polgár.

…mert minden Társasházban Polgárok élnek!

Kapcsolatfelvétel és adatlap.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/10/2014.

Mi történik a közgyűlés után? Meghozta a közgyűlés a határozatokat, hazamentek a társasházi polgárok. A jegyzőkönyvet lezárta a közgyűlés levezető elnöke, és a jegyzőkönyvvezető, hitelesítette a két tulajdonostárs. Posztjukra mindannyiukat a közgyűlés választotta meg.

A Társasházi törvény úgy rendeli, hogy
39.§ (3) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.
(4) A közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg – ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír – azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell.

Tehát nem saját döntése a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének, hogy mikor és hogyan fogja tájékoztatni a tulajdonosokat a közgyűlési határozatokról, hanem törvény által előírt kötelezettsége. Ha ennek a nyolc napon belüli határidőnek nem tesz eleget, jogszabályi mulasztást követ el. Számon kérhető mulasztás, amely akár a jegyző felé is jelezhető, és mindenképpen a számvizsgáló bizottság részéről fellépést sürget. Nem kell hagyni, hogy a törvény adta tulajdonosi jog a határozatok megismeréséhez sérüljön! Azt se felejtsük el, hogy mindenki, aki közös képviseletet végez, akár magánszemély, akár cég, szolgáltatást végez. Vagyis szolgáltató, aki azt vállalta, hogy a törvényben, alapító okiratban, SzMSz-ben és szerződésében szabályozott módon szolgáltatást nyújt a Társasháznak, aki megválasztotta és megfizeti. Szolgáltató, akit, amennyiben nem teljesít, le lehet váltani és lehet helyette másikat választani.

Cégünk rendelkezésére áll, ha közös képviselőt, társasházkezelőt keres. A jobb döntési pozíció kialakítása érdekében kérjen egyedi árajánlatot - egy kattintással - társasháza részére.

Ha a társasház SzMSz-ben kikötötte, hogy a tulajdonosokat írásban is tájékoztatni kell a határozatokról, akkor ugyanúgy nyolc napon belül minden tulajdonost írásban külön is értesítenie kell a közös képviselőnek vagy az intéző bizottság elnökének. Ennek elmaradására ugyanaz érvényes, mint a kifüggesztésre: ha nem teszi meg a közös képviselő, vagy az intéző bizottság elnöke, akkor jogszabályi mulasztást követ el.

Amennyiben a közgyűlésen meghozott határozatokkal kapcsolatban a Társasházi törvényben szabályozott problémák merülnének fel, lehet a jegyzőhöz illetve a bírósághoz fordulni jogorvoslatért. Bármely tulajdonostárs élhet jogorvoslati lehetőséggel.
42. § (1) Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. Ha a határozat bírósági felülvizsgálatát a jegyző a 27/A. § (4) bekezdése szerinti keresetében kérte, a kereseteket bíróság a perek egyesítésével bírálja el.

Ha a határozatok szabályosan kifüggesztésre, és SzMSz-ben rendelve kiküldésre kerültek, és megfelelnek az előírásoknak (nem tartalmaznak a Társasházi törvény 42.§ (1) –ben foglaltak szerinti érdeksérelmet, jogszabályi ütközést), akkor a határozatok érvénybe léptek és az elfogadott időponttól hatályossá váltak. Érvényesek minden tulajdonostársa, kötelező érvényűek, és be kell őket tartania minden tulajdonosnak (függetlenül attól, hogy jelen volt-e a közgyűlésen vagy sem, megszavazta-e vagy sem). Hiszen a határozatokat a közgyűlés hozta meg, ami a társasházi tulajdonosok döntéshozó testülete, hogy a döntéseken keresztül lehessen a további évben, években a közösség érdekeit szem előtt tartva élni.

Lényeges lenne minden társasház életében, hogy olyan határozatok szülessenek a közgyűléseken, és maradjanak elfogadva valamint betartva, amelyek valóban a közösség célját szolgálják. Ráadásul egy-egy hasznos határozat időnként nem csak arra az egy évre szól, de hosszú távon térül meg a társasházi polgárok életében.

…mert minden Társasházban Polgárok élnek!

Kapcsolatfelvétel és adatlap.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/8/2014.

www.kozoskepviselet.org

www.tarsashazipolgar.hu