Mi történik a közgyűlés után? Meghozta a közgyűlés a határozatokat, hazamentek a társasházi polgárok. A jegyzőkönyvet lezárta a közgyűlés levezető elnöke, és a jegyzőkönyvvezető, hitelesítette a két tulajdonostárs. Posztjukra mindannyiukat a közgyűlés választotta meg.
A Társasházi törvény úgy rendeli, hogy
39.§ (3) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.
(4) A közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg – ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír – azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell.
Tehát nem saját döntése a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének, hogy mikor és hogyan fogja tájékoztatni a tulajdonosokat a közgyűlési határozatokról, hanem törvény által előírt kötelezettsége. Ha ennek a nyolc napon belüli határidőnek nem tesz eleget, jogszabályi mulasztást követ el. Számon kérhető mulasztás, amely akár a jegyző felé is jelezhető, és mindenképpen a számvizsgáló bizottság részéről fellépést sürget. Nem kell hagyni, hogy a törvény adta tulajdonosi jog a határozatok megismeréséhez sérüljön! Azt se felejtsük el, hogy mindenki, aki közös képviseletet végez, akár magánszemély, akár cég, szolgáltatást végez. Vagyis szolgáltató, aki azt vállalta, hogy a törvényben, alapító okiratban, SzMSz-ben és szerződésében szabályozott módon szolgáltatást nyújt a Társasháznak, aki megválasztotta és megfizeti. Szolgáltató, akit, amennyiben nem teljesít, le lehet váltani és lehet helyette másikat választani.
Ha a társasház SzMSz-ben kikötötte, hogy a tulajdonosokat írásban is tájékoztatni kell a határozatokról, akkor ugyanúgy nyolc napon belül minden tulajdonost írásban külön is értesítenie kell a közös képviselőnek vagy az intéző bizottság elnökének. Ennek elmaradására ugyanaz érvényes, mint a kifüggesztésre: ha nem teszi meg a közös képviselő, vagy az intéző bizottság elnöke, akkor jogszabályi mulasztást követ el.
Amennyiben a közgyűlésen meghozott határozatokkal kapcsolatban a Társasházi törvényben szabályozott problémák merülnének fel, lehet a jegyzőhöz illetve a bírósághoz fordulni jogorvoslatért. Bármely tulajdonostárs élhet jogorvoslati lehetőséggel.
42. § (1) Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. Ha a határozat bírósági felülvizsgálatát a jegyző a 27/A. § (4) bekezdése szerinti keresetében kérte, a kereseteket bíróság a perek egyesítésével bírálja el.
Ha a határozatok szabályosan kifüggesztésre, és SzMSz-ben rendelve kiküldésre kerültek, és megfelelnek az előírásoknak (nem tartalmaznak a Társasházi törvény 42.§ (1) –ben foglaltak szerinti érdeksérelmet, jogszabályi ütközést), akkor a határozatok érvénybe léptek és az elfogadott időponttól hatályossá váltak. Érvényesek minden tulajdonostársa, kötelező érvényűek, és be kell őket tartania minden tulajdonosnak (függetlenül attól, hogy jelen volt-e a közgyűlésen vagy sem, megszavazta-e vagy sem). Hiszen a határozatokat a közgyűlés hozta meg, ami a társasházi tulajdonosok döntéshozó testülete, hogy a döntéseken keresztül lehessen a további évben, években a közösség érdekeit szem előtt tartva élni.
Lényeges lenne minden társasház életében, hogy olyan határozatok szülessenek a közgyűléseken, és maradjanak elfogadva valamint betartva, amelyek valóban a közösség célját szolgálják. Ráadásul egy-egy hasznos határozat időnként nem csak arra az egy évre szól, de hosszú távon térül meg a társasházi polgárok életében.
…mert minden Társasházban Polgárok élnek!
A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.
dwk/8/2014.
