A témának a tényadatai a KSH alapján: http://www.tarsashazipolgar.hu/tarsashazi-irasok/
A téma adatai magukért beszélnek, a középkorúak vesznek lakásokat, a fővárosban drágák a lakások. Itt arra hívnám fel a figyelmet, ha drága, és 40 pluszosan lehet már viszonylag drágább lakást venni, akkor vigyázni is kell a lakásra és a lakás környezetére. A környezetbe pedig a közös képviselő, a gondnok, a takarító is beletartozik.
Tegyünk meg mindent, hogy a lakások környezete egyre jobb legyen.
Itt írtam szépen a témáról:
http://www.tarsashazipolgar.hu/tarsashazkezelo-es-tarsashazi-vegrehajtas/
Értem én, hogy a bírósági álláspont sem egységes az ügyben, de azért a közös költség az albetéthez kötött, és a alapító okirat szerződésében megállapított tulajdoni hányad alapján történik a számítása (persze vannak eltérések tudom, de a lényeg, hogy az alapító okirat szerinti arányokat alapul véve). Ha az új tulaj belép ebbe az alapításkori szerződésbe, akkor miért nem lehet egyértelműen kimondani, hogy vállalnia kell felelősséget a társasházi albetét terheiért.
Számomra az következik, hogy sem a közös költség, sem az egyéb közgyűlési határozatokon alapuló fizetési kötelezettségének elmaradásának behajtása nem egyértelmű az új lakón, a régin általában lehetetlen.
Nagyon várom mi lesz a jogalkotás vége, jó lenne, ha a "korlátozottan cselekvőképes", és a közös képviselőnek kiszolgáltatott társasházak esetében, az új tulajon is érvényesíthető lenne a követelés. Az új pedig rendezze le a régivel. Különös azért - a jogelméleti fejtegetéseket, most mellőzve -, mert a közös költség elméletileg nem tartalmazhatna nyereséget, profitot, mivel akkor adókötelessé válna, tehát a régi tulaj passzív módon de megkárosítja a közösséget, mondhatnám zárszóként, hogy az új tulajnál sem marad ott az autó, ha régi lopta.
Itt írtunk erről szépen (http://www.tarsashazipolgar.hu/), itt most egy-két plusz gondolatot szeretnék közreadni.
Azért a társasházak igen védtelenek, ha a közös képviselő nem teszi a törvényi kötelezettségét. Láthattuk egy korábbi bejegyzésben, hogy hosszas procedúra visszaszerezni a társasház iratait. Utána pedig itt van ez is, hogy az utólagos és visszamenőleges ellenőrzés sem olyan könnyű, hogy odaülünk egy asztalhoz és lapozgatjuk a papírokat. Hanem meg kell birkózni az elévülési időkkel, nem baj öt év hosszú idő, így még ez kezelhető is, de ott van az éves beszámoló elfogadása. Tehát lehet azzal érvelni, hogy a közös képviselet beszámolt, elfogadták, így nincs itt semmi látnivaló. Jól van ez így vajon? Talán igen, mert így legalább az állandó kérdezősködés kákán csomó keresés sem történik meg minden percben. Talán nem, mert az utólagos számonkérés lehetősége csökken.
A tulajdonosi közösség számára mindenféleképpen azt tudom javasolni, hogy jól válassza meg a közös képviselőjét, ne féljen a tulajdonos kérdezni közgyűlésen és a számvizsgálók pedig merjenek kérdezni, ellenőrizni, valamint nemet mondani, ha kell.
Az is látszik, hogy az utólagos ellenőrzések majdnem olyanok, mint halottnak csók, így érdemes a folyamatba beépített fékeket alkalmazni:
Itt írtunk szépen a témáról: http://www.tarsashazipolgar.hu/ a társasházi írásaink között megtalálható.
Szeretném viszont megosztani, azt is, hogy feletébb kellemetlen tud lenni, hogy a társasházkezeléssel foglalkozó cégek, néha úgy rámásznak egyes társasházakra, mint a levéltetvek a növényre. Leváltják őket, és utána szívóznak a dokumentumok átadásával, a számlákkal, és majdnem mindennel, amivel lehet. Tisztelet a kivételnek.
Természetesen az sem jobb, ha a leváltott közös képviselővel szívóznak. A leváltott szolgáltatót is ki kell fizetni, mivel elvégezte a munkáját. Természetesen olyan is lehet, hogy nem végzi el, de akkor ezt az el nem végzett munkát kell lepapírozni, és eljárni tisztességesen.
Mindenkinek kitartást kívánunk, aki nagyobb albetét szám mellett belevág a közös képviselő váltásba. Azt tudjuk javasolni, hogy szabálytalanság esetén egyből forduljon a jegyzőhöz. Nem kell reménykedni abban, hogy jobb lesz, mert nem lesz jobb, ha valaki egyszer elkezdte az akadályozását a folyamatnak, az valószínűleg végig kerékkötője lesz a dolgoknak.
Az is javasolnánk, hogy azokat a közös képviselettel foglalkozó cégeket, akik nem adják át leváltás után a dokumentumokat, nem pénzbírsággal, hanem a regisztrációs szám visszavonásával kéne sújtani. Pénzbírsággal pedig azokat a társasházi közösségeket, akik a leváltott, de munkáját becsülettel elvégző közös képviselővel kukacoskodnak.
Sziasztok!
Talán nem vagyok egyedül, aki azt tapasztalja, hogy nincs elég hely a társasházakban a személyes, de nem napi használatú cuccok tárolására. Nah ilyenkor pincét bérlünk, vagy padlást, vagy éppen találkozunk azzal a problémával, hogy nincs hely... csak az előbb beköltözöttek bennfentessége van. Összességében nem baj ez, mindenki beöregszik egyszer, ha nem költözik el.
De mi a helyzet a használati díjjal?
Itt nagyon szépen leírtam: kattints ide! vagy ide: http://www.tarsashazipolgar.hu/tarsashazkezeles-es-az-osztatlan-kozos-tulajdon-berleti-dija/
Összefoglalva, ha nem kizárólagos a használat, akkor még az is kérdéses, hogy a bérleti díj kiszabása a használó részére jogos-e.
Nah ezért is szép a társasházi élet :)
Kérdések esetén jelentkezzetek! FB-n is elérhető vagyok!
Az év első félévében a közgyűlések időszakát éljük, ahol a társasházi közösség megvitatja a tényeket, és egy évre megtervezi azt a jövőt, amit megvizsgált, valamint az elfogadott tények ismeretében elérhetőnek érez, megteremti a bevételek és a kiadások egyensúlyát.
Mi történik akkor, ha túltervezést tapasztalunk?
Vannak olyan esetek, amikor a társasház számláján jelentős többlet található, amit a közös képviselő, intéző bizottság eredményként értékel, és a gazdálkodás eredményességével is alátámaszt. Az esetek egy része, valóban magyarázható a gazdálkodás sikerességével, viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy a társasház non-profit szervezet, tehát eredményt nem kell elérnie, többletet (bevétel > kötelezettség = többlet) nem kell kimutatnia. Ezért a legtöbb esetben meg kell vizsgálni, hogy az elért többlet miből keletkezett. Ha ez a befizetési többlet a tulajdonosok részéről magasabb közös költség fizetéssel járt, mint valós költségek szétosztott összege, akkor most, a beszámoló közgyűlésen van a tulajdonosoknak lehetősége arra, hogy a többlet befizetések, tehát nagy mértékű, esetleg eltúlzott közös költség befizetés a következő évre ne történjen meg. Tehát a költségeket fedező közös költség kerüljön megállapításra, és a társasházi közgyűlés által történő elfogadásra. A számvizsgáló bizottságnak is szerepe van, hogy a közös képviselő által összeállított beszámoló véleményezése során felhívja a készítő figyelmét a realitásoktól eltérő tervezésre.
Természetesen a célbefizetések elkerülése érdekében szükség van arra, hogy a társasháznak legyen tartaléka váratlan helyzetekre. Az ilyen helyzetek pénzügyi tervezéssel kezelhetőek. A karbantartási, javítási és felújítási sorokon lehet a műszaki paraméterek figyelembe vételével, a tartalék kiadási összegeket tervezni, valamint felújítási alap képzésével is lehet a nem várt kiadásokra készülni. Javasoljuk a leírtak átgondolását, így a gazdálkodás is átláthatóbbá válik, valamint a tulajdonosok közös költség fizetése is jobban igazodik a valós költségekhez.
A reális tervezés a közös képviselő és a társasházi tulajdonosok, társasházi polgárok számára is kifizetődőbb. A pénzügyi tervezés a társasházkezelés fontos része, szánjunk rá időt, és a közgyűlésen mondjuk el észrevételeinket, mivel minden vélemény számít. A vélemény nyilvánítás szabadságával élve, vegyünk részt a társasház munkájában, mivel a közgyűlés a demokrácia kicsiny, de nagyon fontos műhelye.
Kövesse híreinket figyelemmel a Google+ (+1) vagy a Facebook (Like) használatával.
Kapcsolatfelvétel érdekében kérem kattintson ide.
Kérdések esetén állunk rendelkezésére.
Az épület, ahol legalább egy lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség található vagy alakítható ki (külön tulajdonként bejegyezhetőek), az alapító okirat és a földhivatali bejegyzés alapján minősül társasháznak. Társasház akkor jön létre, ha a tulajdonostársak írásban foglalt alapító okiratnak nevezett szerződéssel, közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják az alapítás tényét, majd ezt a földhivatal be is jegyzi. Az alapító okiratnak nem érvényességi feltétele, hogy vele egyidejűleg vagy egyébként bármikor később SZMSZ készüljön, és az a földhivatalhoz is benyújtásra kerüljön.
Az alapító okirat a tulajdonjogi helyzet szabályozását, az ehhez kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási adatot, jogot, tényt, valamint a közösség közös nevét tartalmazhatja.
A tulajdonjogi viszonyokat nem érintő minden más kérdésről a közgyűlésnek eseti jelleggel vagy a szervezeti és működési szabályzatnak kell rendelkeznie.
Kövesse híreinket figyelemmel a Google+ (+1) vagy a Facebook (Like) használatával.
Kapcsolatfelvétel érdekében kérem kattintson ide.
Kérdések esetén állunk rendelkezésére.
A társasházi lakások vásárlásnál az előző tulajdonosok tartozás mentességére célszerű odafigyelni. A reménybeli tulajdonostársnak még vásárlás előtt érdemes felkeresnie a regnáló közös képviselőt. A közös képviselőtől kell tájékozódni a társasház felé fizetendő költségekről, a megvásárolandó albetét egyenlegéről. Az egyenlegről - legyen az bármilyen - írásban érdeklődjünk és az albetét egyenlegének az igazolását írásba kérjük el, a későbbiekben az írásbeliség segítheti a konszenzusos rendezést.
Érdemes elfogadni, hogy a társasházkezelés, így a közös képviselő fontos feladata, a tartozások megszüntetése, a tartozásmentesség elérése. A társasház szervezeti-működési szabályzatban leírhatja, hogy a tartozó tulajdonostársak felé milyen eljárás, vagy eljárásrendszer alkalmazandó. Ez az eljárásrendszer az egyetemleges felelősséget sem zárja ki, így előfordulhat, hogy a régebbi tartozásokért az új tulajdonostársnak kell helytállnia.
Kövesse híreinket figyelemmel a Google+ (+1) vagy a Facebook (Like) segítségével is.
Kapcsolatfelvétel érdekében kérem kattintson ide.
Kérdések esetén állunk rendelkezésére.
A társasházi törvény alapján “közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.”
Érdemes arra tekintettel lenni, hogy az előző években el nem fogadott beszámolókat is a közgyűlés elé kell vinni, és a közgyűlésen tárgyalni kell. A beszámoló közgyűlésen ismertetni kell a tulajdonosokkal, hogy a beszámoló(k) visszautasítására – érdemben – akkor van lehetőség, ha a visszautasítás indoka és a közös képviseletet ellátó személy(ek) további, a visszautasított beszámolóval összefüggő feladatai meghatározásra kerülnek.
Az éves beszámoló elutasítása esetén is, átmeneti jelleggel, a gazdálkodás főbb számait el lehet fogadni, hogy a társasházkezelés, és a társasházi gazdálkodása folyamatos maradhasson.
Kövesse híreinket figyelemmel a Google+ (+1) vagy a Facebook (Like) segítségével is.
A társasházakban az együttélés szabályait a szervezeti-működési szabályzat (Tárasasházi törvény 13-14-15. szakasz) írhatja körbe. A fenntartható együttélés kialakítása a társasházkezelés fontos feladata, így társasházak részére vállaljuk szervezeti-működési szabályzat vagy más, működéshez szűkséges szabályzatok aktualizálását, megírását. Forduljon hozzánk bizalommal. Kapcsolatfelvétel itt!
