Társasházi Polgár

Igen megnehezítheti a társasház lakóinak, tulajdonosi közösségének életét, ha az jár be a kapun, bejárati ajtón, aki csak akar. Még abban az esetben is, ha nem a kapu vagy a zár hibájából történik mindez, mert az jól működik, csak éppen átgondolatlanul beengednek bárkit a házba maguk a lakók.
Elsődleges megoldás lenne, ha egyszerűen senki nem engedne be a társasházba, vagy nyitna ajtót számára idegennek (vagy előre nem jelzett szerelőnek, újságosnak, szórólaposnak stb.), de mivel ez sok helyen megoldhatatlan, a társasházi közösségek gyakran döntenek úgy, hogy megfigyelő kamerát állítanak őrségbe a kapunál. Időnként csak álkamerát szerelnek fel, a hozzá kapcsolódó figyelmeztető táblával, mint visszatartó erejű látványt – az álkamerára nem vonatkoznak az alábbiakban idézett Társasházi törvényi helyek. Az álkamera nem rögzít képet, gyakorlatilag a célja csak az elijesztés, visszatartás.

A valódi megfigyelő kamera felszerelése már jóval összetettebb feladat, amelyet a törvény is alaposan részletez (lásd alább). A felelős döntés érdekében ismernie kell a társasház közös képviselőjének vagy intéző bizottságnak ezeket a szabályokat, és betartásukról gondoskodnia kell. Hiába egy közgyűlési határozat, ha hibás vagy a törvényi szabályozásnak nem megfelelő, a társasház képviselőjénél (vagy intéző bizottságánál) esetleg utána, ha nem reagálnak megfelelően, a bíróságon kell jelezni a problémát, hiányosságot, jogsértést – attól függően nyilván, hogy a kamerarendszer kiépítése és a tájékoztatás formája mennyiben nem megfelelő a Társasházi törvényben leírtaknak.

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról
A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

25. § (1) A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat.

(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

(3) Az (1) bekezdésben említett közgyűlési határozat alapján létesített kamerarendszer a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető:

a) a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja,

b) a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el,

c) alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.

(4) A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

(5) A kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek. A felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban – ideértve az érintett személy vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is – bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

(6) A kamerarendszer által rögzített felvételekhez – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag a rendszer üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja. A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.

(7) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben a megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

(8) A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.

(9) A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a melynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

(10) A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az üzemeltető az érintett személyt – kérésére – köteles tájékoztatni a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról, az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira – ideértve a (7) bekezdésben meghatározott jogait is -, valamint jogorvoslati lehetőségeire.

Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/1/2015.

A téma aktualitását adja, hogy társasházkezeléssel, közös képviselettel (a közös képviselők munkájával, közreműködésével) és a társasházi elrendeződésben magas a népesség érintettsége (lásd előző cikkben, a KSH adatai szerint 15-21%-a Magyarországnak lakóközösségben él). Nem mindegy, kik és milyen felkészültséggel végzik a lakóközösségi feladatokat, szolgálatot. Ráadásul kutatási szempontból érdekessé válik azáltal is, mert a közös képviseletet, társasházkezelést ellátók személye, formája igen változatos, heterogén állományú, ami – a vizsgálatuk során elmondható -, sokféle szituáció megjelenését eredményezi.

A társasházi környezet sokszereplős, a jogi szabályozás gyakori módosítása pedig alkalmat ad a jogfejlődés nyomon követésére, tanulmányozására. Megfigyelhető a jogszabályi módosítások után a társasházkezelők, közös képviselők aktivitása, vagy passzivitása is (ki mennyire gyorsan, rugalmasan, vagy éppen sehogyan sem valósítja meg az előírásokat).

Mivel a társasházkezelés, közös képviselet több szereplős, ezáltal több irányból is meg lehet közelíteni, több tudományterülethez is kapcsolódik témájában. Mindezek közül talán a szociológiai, pszichológiai, gazdasági és energetikai területeket emelném ki elsődlegesen. Például a panelprogramok, energetikai pályázatok és ide kapcsolható egyéb támogatások felhasználásának nyomon követésével a nonprofit szervezetek gazdasági beruházásai vizsgálhatóak. Valamint a társasházaknál jól vizsgálhatóak a csoportos döntési mechanizmusok (például a közgyűlés előkészítésekor, közgyűlési határozatok meghozatalakor, közös képviselők megválasztása vagy leváltása körüli előkészületek során), valamint a nagyobb csoportokon belül kialakuló kisebb csoportok érdekérvényesítése (tulajdonosok legalább 10%-a törvényi lehetőségei, vagy az SzMSz módosításához szükséges tulajdonosi 25% összeszerveződése).

Összességében vizsgálni kell, hogy a demokrácia e kicsiny műhelyei jól működjenek, és a társasházi polgárok érdekei a törvényi lehetőségek szerint megvalósulhassanak.

Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

thszaki/2/2015.

A társasházkezelés és a társasház megjelenési formáinak szentelve, egy cikksorozatot kezdünk, hiszen idén 91 éves a társasház, mint lakóközösségi forma. A kisjubileumra való tekintettel érdekességeket, fontosabb gondolatokat emelünk ki Tisztelt Olvasóink számára.

Honnan indult, hogyan kezdődött? A XIX. század második felében jelenik meg az igény az iparosított technológiával, jelentős albetéteket befogadni képes ingatlanok építésére. Az építkezéseknek jogi alapot viszont az 1924-ben a városiasodás megkezdésével életbe lépett a (1924. évi) XII. Törvénycikk a társasháztulajdonról teremtette meg. Ennek köszönhetően a mai Magyarországon a KSH által közölt adatsorok alapján a népesség 15-21 %-a lakóközösségek által alkotott háromnál több albetétből álló, közös tulajdonnal rendelkező formációban él. Ezeket a formációkat társasházaknak nevezzük.
A lakásszövetkezetek aránya a lakásállománynál 7,5%, így további megközelítőleg 850 ezer ember életterét is ide lehet érteni.
A két formáció teljesen más megítélés és jogi szabályozás alá tartozik. Több lényeges eltérés közül egyet emelnék ki, a lakószövetkezeteknél közösen használt területek vannak, míg a társasházaknál jelenik meg a közös tulajdon.

Tudományos vizsgálódásom tárgya a társasházak jogi szabályozásának kérdései, különös tekintettel az adatvédelem megjelenésére, valamint a társasházaknál megjelenő gazdasági kérdések.

A közös képviselő, vagy intéző bizottság feladata a társasház bankszámlájának és bankjának felelős megválasztása, a pénzintézetek által kínált sokféle számlacsomagban foglalt szolgáltatások alapos megismerése után.

Mire kell egy társasháznak bankszámla? Leggyakrabban: befizetni rá a közös költséget, kifizetni róla a közös képviselőt, takarítást és a többi szolgáltatót, káresemény esetén ide érkezik a biztosítási összeg. Egyszerűbb nyomon követni a társasház pénzügyi eseményeit, ha a bankszámlakivonatot megnézzük (akár közös képviselőként, akár számvizsgálóként), hiszen egyértelműen ott szerepel rajta minden ki- és befizetés a hónapok során. (A házipénztárt nem számítva, ahol van, mert azt külön kell vezetni.) Átlátható, a megjegyzésekkel pedig egyszerűsíthető, mit mire fizetett ki a társasház.

Azonban, ahogyan a magánszemélyek vagy vállalkozások esetében, úgy a társasházaknak sem mindegy, melyik banknál vezetik a társasházi bankszámlát. Nem elsősorban arra kell itt gondolni, hogy melyik bankot ismerjük jobban. Sokkal inkább arra, hogy ajánlatot kell kérni számlacsomagra vonatkozóan, és össze kell hasonlítani őket, hogy lássuk, a társasháznak hol fogja jobban megérni a számlavezetés. Hol a legkevesebb a havidíj, az utalásonkénti díj, a készpénz befizetések után felszámolt díj, a csoportos utalások utáni díj, egyéb díj. Érdemes erre a feladatra a közös képviselőnek, intéző bizottság tagjainak, akár még számvizsgáló bizottsági tagoknak is időt és energiát áldozni, mert egy jól megválasztott bank és annak díjszabása jelentős összegeket takaríthat meg a társasháznak havi és éves szinten.

Célszerű a bankszámla kivonatokat például havonta kérni (nem a forgalom után, mert annak is külön díja van kivonatonként). Érdemes utánajárni, hogy milyen extra vagy plusz költségei vannak a számlacsomagban foglalt szolgáltatásoknak (pl. lehet, hogy nem kell az internetbankba való belépésről visszaigazoló sms-t kérni, ki lépett be, mert annak is külön díja van – de pl. lehet, hogy ez az opció is életképes bizonyos esetekben, és érdemes érte fizetni.) Átgondolni, alaposan felmérni a társasház szükségleteit és annak megfelelően választani bankot és számlacsomagot, ez lenne a közös képviselő, intéző bizottság felelős feladata. A számvizsgáló bizottság ellenőrző munkája pedig abban jelenhet meg, hogy a közös képviselő, intéző bizottság által felajánlott bankváltás előtt ellenőrzi az ajánlatokat, és csak akkor hagyja jóvá a váltást, ha az valóban a társasház javát szolgálja. A bank és bankszámlaváltást minden esetben közgyűléssel kell megvalósítani, mivel a teljes tulajdonosi közösséget érintő kérdés.

Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/25/2014.

A társasházak életében az őszi-téli időszakban sok teendő halmozódhat fel, illetve a különféle hasznos, télre készülő tennivalók ideje is ez.
- Ereszcsatorna tisztítás szükségessége a lombhullás után. Ahol az ereszt nem tisztítják meg a belehullott falevelektől, lerakódott portól, szennyeződésektől, az esővizet nem tudja megfelelően levezetni, a nem tervezett súlytól az ereszcsatorna meghajolhat, deformálódhat, és sokkal nagyobb összegű javítási munkát okozhat a társasháznak, mintha évente tisztíttatja a közös képviselő.
- Fűtési szezon beköszöntével érdemes a csótány- és rágcsálóirtást elvégeztetni. A különféle hívatlan társbérlők elleni védekezés, mint előző cikkemben is írtam, lényeges a társasház számára, és megelőzni könnyebb, mint utólag nagyobb irtást rendelni.
- Tetőmunkálatok még a csapadékos időszak előtt, ha szükséges. Készüljön a télre a társasház rendezett tetővel, amennyire megoldható. Érdemes átnézetni a hófogókat is, mert nagyobb havazás esetén jó szolgálatot tesznek: megelőzheti a tetőről lezúduló hó általi baleseteket. Kémények ellenőriztetése, ha még nem történt volna meg, bár sokkal célszerűbb ezt még a fűtési szezon megkezdése előtt megtenni.
- Kertrendezés az őszi lombhullás után, lombzsákokat az önkormányzatoktól lehet igényelni.
- Felkészülés a téli síkos időszakokra a különféle természetbarát módszerek segítségével, anyagok beszerzésével. Fontos szem előtt tartani a jogszabályokat és rendeleteket, mert a természet védelme érdekében a sózás helyett más megoldásokat kell választani.

Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/24/2014.

Az NFM szeptember-október során három, a lakosságnak szóló energiahatékonysági pályázatot is közzétett (a legfeljebb 4 lakásból álló társasházban élők számára), amelyek közül a kazáncserére, illetve nyílászáróra vonatkozó pályázatra igen nagy érdeklődést tapasztaltak már most. A háztartási gépcsere pályázat kapcsán viszont eddig még kisebb volt az érdeklődés, ezért várhatóan kiszélesítik a jelentkezők körét a nyugdíjasok és a nagycsaládosok felől más társadalmi rétegek irányába is.

Új társasházi pályázat konstrukcióként, várhatóan novemberben teszik közzé 20 milliárd forintos keretösszeggel a minimum 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázatot, amely mind a téglából épített, mind a panelházak számára nyitott lesz. A keretösszeg 50-50%-ban oszlik majd meg vissza nem térítendő pénzből (jelentős részben a széndioxid-kvóta értékesítéséből befolyó pénzből finanszírozza majd ezt a kormány), illetve vissza térítendő részből. Utóbbit várhatóan két pénzügyi intézmény folyósítja majd nagyon kedvezményes, 2,5-3,0%-os éves kamat mellett 4 évre, amelyből az első két év türelmi időszakot jelent majd. Ezen időszak alatt a végrehajtott energiahatékonysági beruházás olyan mértékű megtakarítást ér majd el, hogy az érintetteknek nagyon megéri majd a program.

A cél, hogy valóban mindenkinek vonzó lehessen az energiahatékonysági társasházi pályázat, ezért az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási részt a tervek szerint 45-50%-ra emelik. A felhasználási célok között nem csak a klasszikus energiahatékonysági megoldásokra (szigetelés, nyílászáró és födémcsere) lehet pályázni, hanem napelemes, illetve geotermikus megoldásokra is. A részletekről várhatóan novemberben külön sajtótájékoztató lesz.

Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/22/2014.

Gyakran merül fel kérdésként a társasházakban, hogy a számvizsgáló bizottságnak milyen felelőssége van. Sokan azért nem mernek a bizottságba jelentkezni, mert attól félnek, hogy ugyanolyan szintű felelősség számvizsgálónak lenni, mint pl. közös képviselőnek.

A Társasházi törvényben a számvizsgáló bizottságnak nincsen kiemelt felelőssége, kizárólag a közös képviselőnek és az intéző bizottságnak van. A számvizsgáló bizottság csak a tulajdonosok ellenőrző szerepű szerve, nem végez képviseleti ellátást, vagy társasház kezelést. Tanácskozó szerepe van, illetve az éves beszámolót kell véleményezniük, ahhoz írásban, szóban hozzátenni a meglátásaikat, az ellenőrzésekről szóló beszámolást. Ellenőrizni pedig a havonta kifizetett számlákat tudják, a banki számlakivonatot, illetve bármit, ami a társasházzal kapcsolatosan adminisztrációs, pénzügyi, ügyintézési feladatot ölel fel (pl. adatkezelést, könyvelést, számlákat, szerződéseket, pénzkezelést, banki mozgásokat, stb.) A számvizsgáló bizottságot a közös képviselőnek, intéző bizottságnak engednie kell ezekbe a társasházi adatokba betekinteni, ha a bizottság kéri, hiszen a Társasházi törvény erre jogot biztosít. Ezt a jogot nem írhatja felül senki. Ha a számvizsgáló bizottság nem kap betekintési jogot – írásbeli, tehát bizonyítható kérése ellenére sem – fordulhat az önkormányzati jegyzőhöz panasszal.

A számvizsgáló bizottság felelőssége nem kiemelt a Társasházi törvényben, vagyis ugyanúgy a Ptk. (Polgári törvénykönyv) vagy Btk. (Büntető törvénykönyv) szerint felelnek, ha jogszabályba ütközőt tesznek, mint bármely más tulajdonos, de a társasház szempontjából külön felelősség nem esik rájuk. (Minden felelősség a közös képviseletet ellátóé, a számvizsgáló bizottság tulajdonosokból áll és nem felel a kezelő, képviselő miatt.) Egyedül az a felelősség terhelheti a számvizsgálót, de ott is csak azt a személyt, akinek pl. banki aláírása jogosultsága vagy pénzfelvételi joga van, hogy tisztességesen járjon el, mert ha ezzel visszaél és pl. lop, akkor a Btk. szerint el lehet járni vele szemben.

Társasházi pályázat: 2014. szeptemberben indulnak az energetikai pályázatok, amelyek elérhetőek lesznek a társasházi lakosság számára is.

1. Háztartási nagygépek cseréje (részletekért kattintson IDE!)

Keret összeg: 627 millió Forint

Maximum pályázható: 35 ezer Forint

Energiafaló hűtő és fagyasztó berendezések energiatakarékos (A+, A++ és A+++ energiaosztályú) készülékekre cserélhetőek állami támogatás segítségével nyugdíjas és nagycsaládos magánszemélyek számára.

A cserével háztartásonként minimum 10 % energia vagy 20 kg/év CO2 megtakarítást szükséges elérni

A pályázati felhívás megjelenésének tervezett időpontja: 2014. szeptember

2. Fűtéskorszerűsítés (elérhető IDE kattintva!)

Keret összeg: 1 milliárd Forint

Maximum pályázható: 650 ezer Forint

Az intézkedés a CO2 kibocsátás csökkentésén túl a kisméretű szálló por csökkentéséhez is hozzájárul.

A 140 kW bemenő hőteljesítmény alatti tüzelőberendezések kibocsátás csökkentésének hatására a kis tüzelőberendezésekből származó szennyezés kibocsátás rövidtávon 41-45%-kal csökkenthető.

A pályázati felhívás megjelenésének tervezett időpontja: 2014. szeptember

3. Homlokzati Nyílászáró Csere (a részletekért kattintson IDE!)

Keret összeg: 1,1 milliárd Forint

Maximum pályázható: 500 ezer Forint

Homlokzati Nyílászáró Csere programja lehetőséget nyújt a lakosság számára, hogy a nyílászáró cserékkel hozzájáruljanak az ország klímavédelmi céljaihoz, egyszersmind csökkentsék energiafogyasztásukat és a belőle eredő kiadásaikat.

A pályázati felhívás megjelenésének tervezett időpontja: 2014. szeptember, a pontos adatokkal jelentkezünk a kiíráskor.

A pályázati felhívás nem teljes körű, csupán tájékoztató jellegű. Pontos információkért keressen bennünket bizalommal.

Kapcsolatfelvétel és érdeklődés.

Telefonos elérhetőség:
Hétfőtől péntekig 10h és 18h között: +36 30 / 396 0303

Társasházi Polgár
…mert minden Társasházban Polgárok élnek!

Írásainkban már többször megjelent a társasházkezelés, amelynek fontos része a rezsicsökkentés. A korábbi részek után (Rezsik háborúja 1. – Új remény a lakossági fogyasztóknak, és Rezsik háborúja 2. – A rendelet még visszább vágja az árakat), 2014. szeptember 1-jétől életbe lépett a harmadik ütem.
A parlament 2014.02.06-án elfogadta a rezsicsökkentés harmadik ütemére vonatkozó jogszabályt az áram, a gáz és a távfűtés árának további csökkentésére a lakossági felhasználók számára. A törvényjavaslat értelmében a fogyasztói földgáz ára 2014. április 1-jétől 6,5%-kal, az elektromos áram ára szeptember 1-jétől 5.7%-kal és a távfűtés ára október 1-jétől 3,3%-kal csökken.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet melléklete külön-külön tartalmazza a tarifák maximális árait a négy áramszolgáltatóra. Példaképpen: az Elmű Nyrt. lakossági felhasználó ügyfelei legfeljebb 14,43 Ft-ot, az ÉMÁSZ-nál 14,26 Ft-ot, az EDF DÉMÁSZ-nál 14,57 Ft-ot, az E.ON-nál 13,71 Ft-ot  fizetnek szeptember 1-jétől 1320 kilowattóra/év fogyasztásig kilowattóránként.

A megfelelő társasházkezeléssel ezen felül még megvalósítható takarékoskodás. A közös képviselőnek folyamatosan keresnie kell az új és korszerű lehetőségeket a társasházak számára, amivel a társasházakat hatékonyan tudják működtetni és az erőforrások is optimálisan felhasználhatóak. Ezekkel az optimális társasházkezelési megoldásokkal még további megtakarításokat tudnak elérni a társasházaknak.

Partnerei vagyunk és partnerei tudunk lenni, ha társasháza takarékossági lehetőségeivel kapcsolatosan kérdése van, és segítünk, hogy megtalálja társasházuk számára az optimális megoldásokat.

2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300054.TV

Villamosenergia 2014. szeptember 1-jétől érvényes árakról tájékoztató:
http://www.mekh.hu/gcpdocs/96/rezsicsokkentes_tajekoztatas/Villamos_energia_tajekoztato_201409.pdf

Távhőszolgáltatás számlázásával kapcsolatos tájékoztató:
http://www.mekh.hu/gcpdocs/96/rezsicsokkentes_tajekoztatas/Tavho_tajekoztato_2013115.pdf

Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/20/2014.

Általános szabály, hogy ahol tiltó tábla jelzi, ott tilos dohányozni. Ilyenek a zárt légterű termek, liftek, zárt lépcsőházak, jármű-megállók, járművek, a bölcsődék, óvodák, iskolák területei és körzete az önkormányzatok rendeletben megadott távolságon belül, illetve bármilyen, tűz- és robbanásveszélyes terület.

A Társasházi törvény a társasházakra nézve a következőket írja:
26.§. (4) A házirend – a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított – eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.

Nincs tiltva általában a dohányzás a saját tulajdonú ingatlanon belül, illetve annak erkélyén – de ilyen esetben sem árt azért előbb a társasház szabályozását tartalmazó iratokat (általában Szervezeti és Működési Szabályzatot, Házirendet)  áttanulmányozni. Tűzvédelmi szempontból megjegyzendő, hogy a lakáson belüli dohányzás éppen olyan veszélyes lehet, mint tábortüzet gyújtani a nappaliban, csak alattomosabb is. Sajnos nem egy lakástűz keletkezett dohányzás miatt (pl.: ágyban dohányzás, vagy rosszul eloltott csikk szemetesbe való kidobása miatt).
A közös képviselő, vagy az intéző bizottság feladata felhívni a veszélyekre a figyelmet, kihelyezni a tűzvédelmi szabályzatot a társasházban, és olyan házirendet, SzMSz-t alkotni, amely kellően körültekintő a dohányzás-nemdohányzás témájában is. Hiszen ahány társasház, annyiféle építési megoldás: van ahol nyitott, közös kert van, máshol zárt és rövid függőfolyosók, vagy éppen egészen zárt lépcsőházi szerkezetű a ház, s mindnél másra kell figyelni, hogy optimális szabályozást lehessen érvényre juttatni dohányzás és nemdohányzás szempontjából. Mert a lényeg az, hogy védje a nemdohányzókat a törvény, a rendelet, a belső szabályozás, és legyenek a dohányzásra kijelölt helyek kellően elkülönítve, körültekintően kialakítva. Ha a társasháznak nyitott, közös kertje van, a Házirend arra nézve is tartalmazhat tiltást, hogy ne dobálják el a csikket a lakók az udvaron, kertben. A tetőtérben, pincében általánosan tilos a dohányzás, mert tűzveszélyes. Azonban az is előfordulhat, hogy bár zavarja a szomszédokat a dohányzás, de a társasházban nincsen tiltva, mert pl.: nyitott függőfolyosókkal rendelkezik, és a szabályozás nem tért ki rá, ekkor a párbeszéd marad, és a kérés. (Valamint az SzMSz, Házirend módosításának kérése a közös képviselőtől, intéző bizottságtól, a szükséges tulajdoni hányaddal.)

Ha olyan közterületen dohányzik valaki, ahol tábla/kiírás tiltja, a közterület-fenntartók is bírságot szabhatnak ki rá. Illetve a tilosban dohányzó személyt a közterület-felügyeletnél jelenteni lehet. Az önkormányzati rendeletek, helyi rendeletek tartalmazhatnak szigorításokat, pl. a játszóterek környékére vonatkozóan, így fokozottan érdemes ügyelni ezekre a szabályozásokra, kiírásokra, valamint a helyszíni pénzbüntetést is érdemes komolyan venni.

Dohányozni csak a dohányzásra kijelölt helyeken szabad? Hol lehet és hol tilos?
Erről bővebben ír az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900042.TV

2/A. § (1) A helyi önkormányzat rendeletben a 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon túl közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Az önkormányzat rendeletében a dohányzási korlátozás hatókörét olyan módon kell részletesen szabályozni, hogy az e törvényben foglalt, dohányzóhely-kijelölési kötelezettségüknek a kötelezettek eleget tehessenek. A nemdohányzó közterület kijelölésére a 2. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az e törvényben, valamint az (1) bekezdésben említett önkormányzati rendeletben meghatározott, a közterületet érintő dohányzási korlátozások betartását a 7. §-ban foglaltakon túl – az önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel – a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét 30 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott bírsággal sújthatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti helyszíni bírság az önkormányzat bevétele.
(4) A dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy által történő megszegéséért a (2) bekezdés szerinti helyszíni bírság és a 7. § szerinti egészségvédelmi bírság együttesen nem szabható ki. Ha a dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy általi megszegése miatt a közterület-felügyelet és az egészségügyi államigazgatási szerv is eljárást indított, az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 21. § (6) bekezdése szerint hatáskörrel rendelkező hatóság folytatja le.

Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/19/2014.