Társasházi Polgár

Okos a kutya, hízelkedő a macska, aranyos a papagáj, kicsi a hörcsög, és csendes a guppi. Vagy éppen a kis vadászgörény elveszett, amit egész nap ugat a kutya, ráadásul az alsó szomszéd macskája a felső szomszéd hörcsögét kergeti a lépcsőházban? Hangos az erkélyen a papagáj, vagy a halak óriásmedencéje áztatja az alsó lakást? Aláfestésnek pedig a törpe afrikai karmos békák kuruttyolják el az éjfélt.
Milyen és mennyi állatot lehet lakásban tartani? Kinek, és meddig lehet tűrni, kinek és mikor szólhatunk, ha a társasházi állatok problémát jelentenek?
A társasházi állattartás kényes téma, mert a társasházi külön tulajdonokban (magánterületen) történik, és ilyenformán nem szívesen szól bele a közös képviselő, intéző bizottság. Illetve egészen addig nem is kell beleszólnia, amíg jogszabályt nem sért a tulajdonos. Vagyis: amíg pl.: a kutyát a társasház fekvése szerint kötelező érvényű rendeleteknek megfelelően tartja gazdája a lakásban és sétáltatja az utcán, vagy a társasházi közös területen, addig nem lehet jogos panasszal élni.

A szabályozásra nézve Budapesten fővárosi és kerületi, máshol területi, önkormányzati rendeletek vonatkoznak, illetve maga a társasházi SzMSz és Házirend ad szabályozást a lakásban való állattartásról. Fontos tudni, hogy a társasház SzMSz-e és Házirendje lehet szigorúbb, de nem lehet engedékenyebb, mint a jogilag felette álló rendeletek és jogszabályok. Tehát, ha pl. a kerületi rendelet állattartás vonatkozásában tulajdonosonként egy állatot enged a lakásban tartani, akkor a társasházi házirend sem engedhet többet, viszont megtilthatja. Több tulajdonos esetén mindenkire vonatkozik a ’tarthat egy állatot’ engedélyezés. Kivéve természetesen, ha a lakás mérete és az állatok száma, vagy egyéb okok, más jogi szabályozással ütközésbe kerülnének.

Betartatni a leírt szabályozásokat a közös képviselő, intéző bizottság, közterületen a közterület felügyelet, súlyos (bal)esetekben pedig akár a rendőrség bevonásával lehet.
A társasház területén a házirend mindenkire érvényes, még a vendégekre is. Közterületen, ami már a társasház előtti utcaszakaszt is jelenti, a közterület felügyelet is illetékes intézkedni.

Két csoportot lehet meg különböztetni a társasházban tartott állatok között: kedvtelésből tartott és veszélyes állat. Előbbi a kutya, macska, hal, madár, rágcsálók (amelyeknek a tartásához nem szükséges különösebb engedély, de tartozhat hozzájuk pl.: törzskönyv). Ezekre az állatokra gondol leggyakrabban, aki a házirendet olvassa az állattartásról. A veszélyes állatok egészen más témakör, tartásukhoz engedély kell, az engedély megszerzéséhez pedig a jogszabályban leírt körültekintő és szigorú szabályoknak megfelelő környezet (pl: védőrács és az ingatlan bejáratánál jól láthatóan ki kell írni, fel kell tüntetni, hogy veszélyes állat tartása történik).

Nyilván mindenkinek más és más a tűréshatára, ezért mielőtt feljelenti bárki a szomszéd állatokat csendháborításért, érdemes elolvasni a Házirendet és megismerni az objektívnek (mindenki érdekét szem előtt tartani) szánt szabályozást. A területi rendelkezések eltérhetnek, ezért érdemes az önkormányzati honlapokról is informálódni.

A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb jogszabály:

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800028.TV

A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900008.KOM

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.16.) Kormányrendelet: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000041.KOR

Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/18/2014.

A társasház havi rendszerességgel utalja a közüzemi számlák díjait a szolgáltatók felé, mint pl.: villamos energia díja, fűtés-, víz-, csatorna-, szemétszállítási díj. Elmaradás esetén a szolgáltató felszólítást küld a társasház részére (a közös képviselőnek címezve, vagy az intéző bizottság elnökének). A ki nem fizetett számlák gyakran okoznak a társasház számára működési zavarokat, nehézségeket, mert például lekapcsolja a szolgáltató a vizet, villanyt. Ezáltal a társasház közös tulajdonú helyiségeiben a közüzemek nem vehetőek igénybe, és pl. a sötét lépcsőház balesetveszélyes is lehet. A számlák ki nem fizetéséből adódó közüzem lekapcsolás ezen felül plusz költséget ró a társasházra, hiszen a visszakapcsolásnak díja van. Időt igényel a megoldás a közös képviselőtől, mert utána kell járni, hogy a visszakapcsolás megtörténjen, a hátralék kifizetésre kerüljön.

Esetenként előfordulhat, hogy a szolgáltató tévesen jár el, és kikapcsolást eszközöl akkor is, amikor már megtörtént a tartozás rendezése. Ha a közös képviselő, intéző bizottság elnöke ismeri az eljárásrendeket, folyamatokat, akkor nagyon hamar helyreállíttathatja a társasház számára a közüzemi szolgáltatás visszakapcsolását, akár még aznap, díjtalanul.

A szolgáltatókkal történő kommunikáció, az ügyintézés, a számlák folyamatos ellenőrzése, a befizetési bizonylatok, bankszámlakivonatok megőrzése alapvetően lényeges feladata a közös képviselőnek, intéző bizottságnak. Sokkal egyszerűbb a szolgáltatók felé jogos reklamációt benyújtani probléma esetén, vagy banki finanszírozást igénybe venni, ha minden irat rendelkezésre áll, akár emailen vagy postai úton is megküldhető formában, mintha előkereshetetlen, és csak szóbeli utalással tud rá hivatkozni a közös képviselő.

A szolgáltatók megválasztása szintén jelentős kérdés a társasház életében. Azokon a szolgáltatási területeken (nemcsak a villany-, víz-, gázszolgáltatás, de akár a számlavezető bank, tetőszigetelés, kaputelefon szerelés, villanyszerelés, ácsmunka, stb.), ahol több szolgáltató közül lehet választani, érdemes alaposan utánajárni a cégeknek. Célszerű referenciák, tapasztalatok, személyes találkozás alapján, akár különböző céginformációs oldalak felkeresése után dönteni és elköteleződni hosszabb távon. Az utánajárás még mindig kevesebb idő, pénz és energia, mint egy rosszul megválasztott szolgáltató esetleg hibás szolgáltatásának igénybevétele, vagy annak kijavíttatása.

Társasházak esetében ezért ajánlatos, hogy a közös képviselő, vagy intéző bizottság mellett a számvizsgáló bizottság (a tulajdonosok közül megválasztott felügyeleti szerv) is bevonja magát a szerződések előkészítő munkálataiba. Illetve, hogy a szervezeti és működési szabályzatok (SzMSz) tartalmazzanak a szolgáltatások, szolgáltatók igénybevételéről, a szerződésekről és az összeghatárokról rendelkezést.

Társasházi Polgár:
közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/17/2014.

A társasházak mellett kevés információt lehet hallani a 1965 és 1985 között létrehozott lakásszövetkezetekről. Az országos lakásállomány, mintegy 7,5%-a lakásszövetkezet, és megközelítőleg 1 millió ember éli mindennapjait lakásszövetkezeti lakásban. A lakásszövetkezet jogi szabályozásának története viszonylag egyszerű. 1992-ig a 1977 évi XII. törvény önállóan szabályozta a lakásszövetkezetek működését. Majd az 1992. évi I. törvény rendelkezései szerint a lakásszövetkezetek jogi szabályozását, a többi más jellegű szövetkezet jogi leirataihoz csatolták. A lakásszövetkezeti lakásban élők kiváló érdekérvényesítő képességének köszönhetően a 2005. január 1-től újra önálló törvény alapján végezhetik tevékenységüket a lakásszövetkezetek (2004. évi CXV. tv).

Mi is a lakásszövetkezet? „A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy.”

Mi is a társasház? „A lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület (együttese). A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg.”

A fentiek alapján belátható, hogy a lakásszövetkezetek és a társasházak közötti eltérés a tulajdonjogi helyzetben és az ehhez fűződő szervezeti valamint gazdálkodási kérdésekben van.

Nézzünk meg egy példát, ahol a lényegi különbségek jól szemléltethetőek:

Társasház: A társasházi polgár nem csak a lakását, hanem annak alapterületéhez tartozó telek, épületrész, valamint a közművesítés költségeit is megfizette.
Bevételének forrása: a közös költség befizetés.
Szavazás alapja: tulajdoni hányad

Lakásszövetkezet: Itt kizárólag csak a lakás van magántulajdonban, az alapterülethez tartozó telek, épületrész nem kerül megfizetésre. A közművesítést a lakásszövetkezet, mint tulajdonos – jogi személy – köteles fenntartani.
Bevételének forrása: (szövetkezeti)tagok és nem tagok által befizetései, valamint külső szolgáltatási tevékenységből származó bevétel.
Szavazás alapja: lakásszám.

Természetesen vannak még más különbségek is, amelyet a vonatkozó jogszabályok tanulmányozásával megismerhetünk. Lakásunk, legyen bár lakásszövetkezetben vagy társasházban, a lényeg, a tulajdonosi közösség aktvitásában, proaktív magatartásában rejlik.

Társasházi Polgár:

közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

thszaki/7/2014.

A társasházak területén végezhető olyan tevékenység, amelyből maga a társasház is profitál. Ez a hasznosítás. Minden, a társasház közös területén lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, a közös terület falfelülete vagy a tető, alkalmas lehet hasznosításra, bérbeadásra, reklámfelület kiadására. Az így beérkező bevételek a társasház gyűjtőszámlájára kerülhetnek, és segíthetik a társasházi polgárok céljait: a közös költség mellett ebből is létrejöhet megtakarítás, ami a későbbi felújításokat, szükséges munkálatokat segítheti.

Hasznosítás esetén fontos tudnivaló, hogy a befolyó összeg adóköteles, ezért az adószámot ki kell váltania a társasháznak, ha eddig még nem rendelkezett vele. A hatályos és területileg vonatkozó jogszabályokat figyelni kell, mert bizonyos összeghatár felett már meg kell fizetni a helyi iparűzési adót is (ez területenként változó szabályozást élvez).

A társasházak közös képviselője, intéző bizottsága javaslatot tehet a hasznosításra, amelyet közgyűlésnek kell elfogadnia. A társasházi törvény lehetővé teszi a tulajdonosok számára, hogy közgyűlési határozatban kikössék, mire lehet használni a közös tulajdonú helyiségeket, illetve el is utasíthatják a hasznosítási javaslat tervét, ha úgy látják, az nem felel meg a társasház megszokott rendjének, nyugalmát zavarná. Ezen túlmenően a társasház saját szervezeti és működési szabályzata (SzMSz) tartalmazhat szabályozást a külön tulajdonban lévő helyiségek hasznosításáról, ami a közös képviselőnek kötelessége betartani és betartatni.

Társasházi törvény 17.§ (2) A szervezeti-működési szabályzatban a lakás egészének vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, hasznosítására, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok – amelyek nem lehetnek e törvény rendelkezéseivel ellentétesek vagy annál szigorúbbak – a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.

Hasznosítható területek általában a társasházban, társasházon: tető, tetőtér, pince, homlokzati vagy utcafronti falfelület, tárolók, egyéb közös tulajdonban lévő helyiségek (pl.: mosókonyha, közös tulajdonú lakás, szeméttárolók, stb.). Szolgálhatnak tetőantenna kihelyezésére, irat vagy más nem veszélyes anyag tárolására, reklámfelületet biztosíthatnak, üzlethelyiségként vagy más, jogszabályba nem ütköző és a társasház életét nem zavaró módon hasznosíthatóak.A hasznosítás megtervezésénél a közös képviselő figyelembe veheti a társasház jellegzetességeit, előnyeit, hátrányait, elhelyezkedését, a tulajdonosok és lakók szokásait is akár, illetve figyelembe kell vennie a közös képviselőnek a ház állapotát (pl. műemlék jellegű-e, homlokzatra reklámfelület kihelyezhető-e vagy tilos). Valamint fel kell mérnie, mi az, ami a hasznosítás során esetleg hatósági engedélyhez kötött, és az engedélyt be kell szerezni.

Leggyakoribb hasznosítás a társasházak esetében a pince, vagy üzlethelyiség bérbeadása. A bérbeadásból származó bevétel adóköteles. A társasház (képviseletében a közös képviselő vagy az intéző bizottság elnöke) köt szerződést a bérlővel, és a bérleményért havi vagy éves díjat kötnek ki. A közös képviselő vagy intéző bizottság feladata és kötelessége a társasház szerződéseit ellenőrizni, a szerződéseket betartatni, az esetleges elmaradásokat behajtani a bérlőktől, az SzMSz és a jogszabályok rendelkezése szerint.

Társasházi Polgár: közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/16/2014.

A közös képviselő jogköre, és a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakran nem egyértelműek a tulajdonosok, lakók számára a társasházakban.
Ki és hogyan használhatja a társasház közös tulajdonába tartozó területeket, tárgyakat? Hol van szabályozva, hogyan lehet megtudni többet a lehetőségekről? A kötelezettségekkel kapcsolatosan kérdésként merülhet fel a közös költség befizetése, illetve annak elmaradása esetén, milyen következményekre lehet és kell számítani.
A kérdésekre választ ad a Társasházi törvény II. Fejezete, amely a Jogok és kötelezettségek a társasházban címet viseli. A 23. § -tól részletezi a társasházi polgárok jogait, kötelezettségeit, azok szabályozását, és az elmaradások következményeit. Valamint a társasházak saját Szervezeti és Működési Szabályzata (röviden: SzMSz) tartalmazhat a közös tulajdonnal kapcsolatosan szabályozást, előírásokat, lehetőségeket a tulajdonosok és lakók részére.

Áttekintve, mégis hasznosítható formában, összefoglalva mindezek a következők: a tulajdonosok használhatják a társasház közös tulajdonában álló dolgokat (pl.: kert, létra, lépcsőfeljáró, lift, hólapát) azzal a megkötéssel, hogy a többi tulajdonos jogát és érdekét nem sérthetik. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a társasházi tulajdonosok nem sajátíthatják ki a közös területeket, tárgyakat, nem kizárólagosan egy-egy tulajdonos használhatja azokat, hanem mindannyian, és csak annyi időre, ahogyan szükséges. Például nem vághatja ki a közös terület fáit szó nélkül egyik tulajdonos sem, de leülhet a közös padra, kertbe olvasni, pihenni. Nem sajátíthat ki egyik tulajdonos sem társasházi közös tulajdonban lévő területet (mégis elég gyakori eset, amikor tulajdonosok leválasztanak maguknak pl. ráccsal egy-egy kisebb területet a lakásuk előtti lépcsőházból, ami azonban a társasház közös tulajdonába tartozik). A leválasztás önmagában nem teszi a tulajdonosévá a területet, sőt kötelezhető is a tulajdonos az alapító okiratban foglalt eredeti állapot visszaállítására.

Kisajátításra, elkerítésre a társasház közös tulajdonában álló dolgokból nincs joguk a tulajdonosoknak, illetve egyedül és kizárólag akkor, ha engedélyt kérnek és kapnak rá közgyűlési határozatban.
A társasház eredeti állapotának négyzetméter és tulajdoni hányad viszonyait az alapító okirat tartalmazza. Ha a törvénynek megfelelő, engedélyezett módon változik az eredetihez képest egy külön tulajdonú terület mérete (pl. a lakás területe növekszik a leválasztott lépcsőházi darabbal), akkor a jogszabályi előírásoknak megfelelő eljárással az alapító okirat módosítását is el kell végeztetni, amit a Társasházi törvény 10.§ szabályoz és ügyvédi intézkedéshez rendel. A lakás méretét növelő négyzetméterekkel változik a tulajdoni hányad is, ezáltal növekszik a közös költség mértéke is. A Társasházi törvény 24. § (1) előírja, hogy minden tulajdonos a tulajdoni hányad szerint fizet közös költséget (kivéve, ha az SzMSz másként nem rendelkezik).

Ha a tulajdonos nem fizet közös költséget, akkor a társasház közös képviselője, vagy az intéző bizottság a felszólításokon túl, jogosult fizetési meghagyást indítani vele szemben. Ez egy nem peres eljárás, ami a közjegyzői kamarán keresztül intézhető, ezáltal jelentősen gyorsabb, mint egy bírósági ügymenet. Amint jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás, indítható a végrehajtási eljárás, amelyben jelzálogjogot is bejegyeztethet a társasház javára a közös képviselő, vagy intéző bizottság. A kötelezettségeket érdemes tehát komolyan venni és befizetni az elmaradásokat, akár részletekben is.

Ingatlan eladáskor a nullás igazolások kikérésében lehet segítség, és a vevő számára is sokkal jobb színben tüntetheti fel az ingatlant, ha a kötelezettségek rendezve vannak. Rendezett viszonyokkal egyszerűbb az eladás, mert a vevők keresik a per-, teher- és igénymentes ingatlanokat. Illetve ingatlan vásárláskor feltétlenül kérje ki az eladótól az ingatlanra vonatkozó nullás igazolásokat, nehogy váratlan többlet költségek fogadják, mint új tulajdonost.

Társasházi Polgár: közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303
Árajánlatkérés és kapcsolat felvétel (kattintson)

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/15/2014.

A társasháznak a jelenlegi jogszabályi rendelkezések és NAV-tól kapott információink szerint lehet adószáma, de nem kötelező kiváltani, ha a társasház nem folytat adóköteles tevékenységet.

Ha a társasház nem végez hasznosítást (pl.: helyiség bérbeadás, ház falára reklámfelület kihelyezés, tetőn átjátszó antenna elhelyezés stb.), ha nincs a társasháznak alkalmazottja (pl.: a takarító, a gondnok, a közös képviselő), és nincs (még) felújítási alapja sem, akkor a társasháznak nem kötelező kiváltania az adószámot. Ez a szabályozás valamennyi társasházra igaz, függetlenül a társasház nagyságától, albetét számától.

Azt kell szem előtt tartani, hogy folytat-e, tervez-e a társasház adóköteles tevékenységet, képezni fog-e felújítási alapot, vagy sem.  Ezekben az esetekben célszerű kiváltani az adószámot már a tevékenység megkezdése előtt. Az adószámot bármikor lehet igényelni (ügyfélkapun és ügyfélszolgálaton keresztül személyesen is), amikor szükségessé válik. Ha a társasházi polgárok, a tulajdonosok és meghatalmazottaik, a közgyűlésen úgy döntenek, hogy felújítási alapot képeznek, abban az esetben az adószámot ki kell váltania a közös képviselőnek, a társasház részére.

Ha már rendelkezik adószámmal a társasház, de az adóköteles tevékenységgel időközben felhagyott, akkor is célszerű megtartani az adószámot, hiszen semmilyen plusz feladattal, bevallási kötelezettséggel nem jár, amíg nincs ismét olyan tevékenység, amely adófizetési kötelezettséget róna a társasházra (pl. FLT).

Társasházi Polgár: közös képviselet… egyszerűen, jól! … azokért a Polgárokért, akik társasházban élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303
Kapcsolati űrlap (kattintson)

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/13/2014.

Társasházi közgyűlés bármikor összehívható szükség szerint. Legjellemzőbb, hogy a társasházi közgyűléseket a társasház közös képviselője vagy az intéző bizottság hívja össze. Előfordulhat azonban a társasház életében olyan helyzet is, amikor a társasházi polgárok, a tulajdonosok szeretnének közgyűlést összehívni.
A Társasházi törvény erre is lehetőséget ad a következő módon: ha a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték, akkor kötelező összehívni a kérésüknek megfelelő közgyűlést. Kérni a társasház közös képviselőjétől vagy az intéző bizottságtól kell írásban (célszerű a bizonyíthatóság és határidő számítása miatt tértivevényes levélben megírni), és a tértivevényen szereplő átvételtől számítva 30 napon belül ennek a közgyűlésnek meg kell lennie – a társasház közös képviselője vagy az intéző bizottság elnöke hívja össze, ugyanazokkal a napirendi pontokkal, amivel a társasházi tulajdonosok kérték.
Ugyanúgy legalább 8 nappal hamarabb a meghívókat is ki kell küldeni és kifüggeszteni. Ha a társasház közös képviselője vagy intéző bizottsága a törvényben szabályozott módon küldött kérés ellenére nem hívja össze a közgyűlést, akkor a 30 nap lejárta utáni 15 napon belül a számvizsgáló bizottságnak kell összehívnia. Ha valami oknál fogva ez sem történik meg, akkor a tértivevényes levél átvételétől számított 45. nap után (a 30+15 nap lejártával) a kezdeményező tulajdonos hívhatja össze a közgyűlést a társasházban, ugyanúgy megküldve a meghívókat minden tulajdonosnak legalább 8 nappal korábban, és kifüggesztve a meghívót jól látható helyre.

Mi történik akkor, ha nagyobb a társasház, és a tulajdonosok egymásról nem tudva, akár két – egymástól független, de igen hasonló napirendű – közgyűlési kérelemmel élnek? (A két aláírási ív különböző, napirendek között van átfedés, hasonlóság.) Előfordulhat ilyen, különösen a közös képviselő váltás körül. Célszerű ekkor, ha kiderült, hogy két tulajdonosi tized is hasonlót akar, a két napirendet egységesíteni, és a két közgyűlést összevontan megtartani. Vagyis ha már az egyik tulajdonosi tized határideje ott tart, hogy meghívót is küldtek a társasház tulajdonosainak, azt a meghívót ők maguk visszavonják. A napirendet a másik tulajdonosi tizeddel egyeztetve kibővítik a másik kérésben szereplő napirenddel, és új meghívót küldenek ki (amennyiben a 8 napos törvényi határidő miatt szükséges, a közgyűlés napját át kell tenni pár nappal későbbre). Ezáltal a két tulajdonosi tized kezdeményezésére fog összegyűlni a közgyűlés, és minden témában egy alkalommal tudnak is határozni.

Mi történik, ha erre az összevonásra nem hajlandó valami miatt a kezdeményező (és akár már meghívót küldött tulajdonos vagy tized)? Ebben az esetben a második tulajdonosi tizednek ugyanúgy megvan a lehetősége a saját maguk kezdeményezte közgyűlés összehívására, a saját tértivevényes levelük átvételének megfelelő 45. naptól. Ha közben hozott olyan határozatot az előző közgyűlés, ami szerepel az ő napirendjük között is, azt ki lehet már venni, és elegendő az új témákat a napirendben meghagyni (a törvényben írt kötelező elemek mellett természetesen). Ha az előző közgyűlés olyan határozatot hozott, amit problémásnak éreznek, lehet a jegyzőhöz, vagy 60 napon belül a bírósághoz fordulni. De mindenképpen joguk és lehetőségük van a saját kezdeményezésű társasházi közgyűlést összehívni, megtartani és a napirendekben határozni.

Minden esetben lényeges, hogy a Társasházi törvény előírásai (alaki, tartalmi kötelezettségek) teljesüljenek és legyenek betartva, mert ezáltal kevésbé lesz megtámadható a közgyűlés és a hozott határozatok. Jegyzőkönyvet ugyanúgy vezetni kell, a határozatokat a közgyűlés utáni 8 napon belül ugyanúgy ki kell függeszteni, vagy ha a társasház SzMSz-e előírja írásban is meg kell küldeni a társasház tulajdonosainak.

2003.évi CXXXIII. törvény a társasházakról
35. § (1) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.
(2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.

Társasházi Polgár: közös képviselet… egyszerűen, jól! … mert minden Társasházban Polgárok élnek!

Elérhetőségeink: dwk@tarsashazipolgar.hu
Hétfőtől péntekig 10 h és 18 h között:
+36 30 / 396 – 0303
Kapcsolati űrlap (kattintson)

Amennyiben hasznosnak találja honlapunkat, kérem, jó véleményét fejezze ki: megjelölve Facebook oldalunkat, hogy Tetszik, és kövessen bennünket a Twitteren.

A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.

dwk/12/2014.

A társasházak egyre nagyobb piaci szerepet töltenek be. Megszólításukra, elérésükre külön igazgatóságok, divíziók jönnek létre, amelyek csak és kizárólag a társasházi polgárokból álló társasházi közösség igényeinek felmérésével kialakított szolgáltatásaikat értékesítik (néha még úgy is, hogy a közös képviselőnek jutalékot ajánlanak fel). A szolgáltatók is felismerték ebben a piaci szegmensben rejlő lehetőségeket, bár nem mindegyik pénzügyi szolgáltató (bank) szolgálja ki megfelelő módon az ügyfelet. Előfordult olyan is, amikor még válaszra sem méltatták az érdeklődőt (UCB). NE kössön kompromisszumokat, folyamatosan keresse a legjobb lehetőségeket, és az Ön Társasházára szabott szolgáltatásokat fogadja csak el, kérdéseit tegye fel közös képviselőjének, számvizsgáló bizottságának.

 A negatív példától elvonatkoztatva vannak olyan szolgáltatások, amelyek megfontolása a társasházi polgárokból álló társasházi közösség feladata. Átgondolt döntés esetén a bevezetendő újítások a társasház érdekeit szolgálják, a társasházkezelés költségeit csökkentik. Jó menedzseléssel bevételt is termelhetnek a társasház részére.

Szemezgessünk egy kicsit a lehetőségekből.

 Hulladékgazdálkodás:

Lehetőség van az ételmaradékok, háztartási zsiradékok, használt olajok elszállíttatására. A gyűjtés kihelyezett tárolóedényekben történik, amelyek ürítéséről és tisztán tartásáról a szolgáltató gondoskodik. A társasházi polgárokból álló, tulajdonosi közösségnek a szokásain is csak annyit kell változtatni, hogy nem a kukába, hanem a tároló hordóba helyezi az ételmaradékot.

A hulladékgazdálkodás fontos eleme a szelektív gyűjtés, ami szintén megtakarítást jelent a társasháznak és a szolgáltatók már országosan bevezették. A szelektív hulladékgyűjtés vegyes hulladék gyűjtésére alkalmas tárolókat szabadíthat fel, ami csökkenti a költségeket.

A társasházi közösség a környezettudatosságával szintén sokat tehet a fenntartható gazdálkodás eléréséért.

 Víz felhasználás:

A társasházaknak nagy könnyebbség a vízfogyasztást mérő hitelesített órák felszerelése albetétenként, vízkivételi helyenként, valamint az öntözési vízmérő igénylése. Az előbbi esetben a főmérő és a mellékmérő órákon jelentkező különbséget nem kell kifizetnie a háznak, míg a második esetben 20%-os kedvezményt is el tud érni a fogyasztáson a társasház. Ezért már sok közgyűlés rendkívül magas vízátalány díjat határoz meg olyan esetekben, amikor nincs kiépítve hiteles mérő eszköz, vagy a hitelesítés lejár.

 Használati meleg víz előállítás és fűtés:

A társasházak felújításával összefüggésben a társasházak napkollektorok elhelyezését is vállalják, amely a vízfelmelegítési díjat csökkenti. Ez a megoldás is jelentős megtakarítást eredményezhet a társasháznak.

A fűtési költségeket a lakók szokásai drasztikusan befolyásolhatják, még akkor is, amikor a hőmennyiség lekötését kezdeményezi a szolgáltatónál. Házközponti fűtés esetén a lakóközösség könnyen saját pénztárcáján érezheti a megtakarítás előnyeit. Kis odafigyelés, rendszeres kommunikáció – ez a megtakarítás kulcsa.

 Bank és biztosító választás:

A pénzügyi szolgáltató kiválasztása esetén a számlakivonatok gyakorisága, a csekk igénylés összege, a netes hozzáférés biztosítása, a jogosultak körének meghatározása fontos szempont. A legtöbb bank már felkészült a társasházi igények kiszolgálására. Több számlacsomag közül választhat az érdeklődő, a lakástakarék-pénztári megtakarítások gyorsan elérhetőek. A jobb pénzügyi szolgáltatók több konstrukciót is biztosítanak, és nem csak egy általános csomagot nyújtanak az érdeklődőiknek. A biztosítókkal hasonló a helyzet. Odafigyeléssel, gondosan végzett utánajárással lehet csökkenteni a társasház biztosítására bejelentett károkat.

Az itt felsoroltakat gondolat ébresztőnek szánjuk, bevezetésük az önrendelkezés szabadságának kibontakozását, a saját döntésünkben vetett hitet is erősíti. A társasházkezelés színvonalát javítja az igényekhez jobban igazodik.

Kérdések esetén keressen minket: Derzsi-Wernitzer Krisztina +36 30 396 03 03

Munkánk segítése érdekében kérjük, nyomjon egy „Tetszik” gombot Facebook oldalunkon (Tetszikezze :)) és látogassa weboldalunkat.

Környezettudatosság egyenlő csökkenő társasházkezelési költségek.

 Társasházi Polgár közös képviselet, egyszerűen jól!

Azokért a Polgárokért, akik társasházakban élnek!

thszaki/6/2014 – a cikk szabadon felhasználható, részei forrás megjelöléssel idézhető