Az előző cikkek a közgyűlés körüli eseményekről, dokumentumokról, hozzászólások lehetőségéről és fontosságáról szóltak. Most a közgyűlési határozatokról való szavazásról álljon itt pár tudnivaló, elgondolkodtató észrevétel.
Talán legfontosabb, hogy a tulajdonostársaknak, társasházi polgároknak nem kötelező és főként nem kötelessége mindent igennel megszavazniuk a közgyűlésen. Ha, mint tulajdonos nem ért egyet a szavazásra bocsátott kérdéssel – akár mert nem kapott rá megfelelő magyarázatot, vagy nem lett kellő alapossággal ismertetve, vagy hibás a javaslat (sajnos előfordulhat) – lehet nyugodtan nemmel szavazni, esetleg tartózkodni.
A Társasházi törvény nem azt írja, hogy kötelező mindent elfogadni, amit a közgyűlés elé tár közös képviselő, intéző bizottság vagy számvizsgáló bizottság a tulajdonostársak kéréseiből és a kötelező elemekből összeállítva. A törvény azt írja: (Társasházi törvény) 37.§ (3) A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható. 38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. (2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg. (3) A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.
Tehát a törvény nem azt szabályozza, hogy a tulajdonos mit szavazzon, hanem azt, hogy milyen mértékben számít a szavazata. Ahol a közgyűlés nem tud határozatot hozni, mert nincs elég tulajdoni hányad jelen, ott majd írásbeli szavazásra kell bocsátani a kérdést – a közgyűlés utáni időszakban, így minden tulajdonostárs szavazni tud.
A közgyűlésen a szavazás előtt a közgyűlés levezető elnökének ismertetnie kell pontosan a határozat szövegét, a határozatképességet (kivéve megismételt közgyűlés esetén), a szavazás végén pedig a tulajdoni hányadok szerinti eredményt. Itt fontos tudni a Társasházi törvény 38.§ (3) szerint, hogy „A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.” Egyhangúság nélkül érvénytelen a szavazás, nem fogadható el a határozat.
Ha szeretné, hogy társasháza közgyűlésén, felkészülten, mint általános képviselő járjunk el az Ön érdekeinek képviseletében, lehetősége van megbízni bennünket tulajdonosi képviselet szakszerű és szabályozott ellátásával. Személyes egyeztetéshez, kérem, kattintson IDE, és jelezze felénk érdeklődését.
Hasonlóan lényeges a tulajdonosnak a napirendi pontok áttekintése, megismerése, a kiadott adatok átszámolása, mielőtt szavazna. A közgyűlési meghívó kötelező része(i) a melléklet(ek), amennyiben a napirendi pontok témái azt szükségessé teszik. Például beruházások előtt, nagyobb tervezések előtt, éves beszámoló közgyűlésre készülve a mellékletek segítik, segíthetik a tulajdonos eligazodását a tervek között, az adatokban, az éves elszámolásban. Mint tulajdonos, már előre át tudja tekinteni, mi történt, vagy mi várható majd az elkövetkező időszakban, vagy azt, hogyan kezelte a társasházuk pénzét a közös képviselő, vagy az intézőbizottság.
A közgyűlésen szavazatával élő Tulajdonosi szempontból fontos, hogy megismerve a napirendi pontok témáját, adatait, lehetőségeit, saját maga tudja eldönteni akarja-e, hogy megvalósuljon az a határozattervezet, amiről szavazni kell, vagy sem. Ki tudja-e majd fizetni azokat az összegeket, amelyekről a tervek szólnak, vagy túl magasak lesznek. Időnként ugyanis nem csak egyszeri célbefizetésekről kell dönteni, hanem 5-10 évre szóló elköteleződésről, amikor havonta folyamatosan kell nagyobb összegeket kifizetni. Ha a tulajdonosok áttekintve és átgondolva jónak látják a tervezetet, fogadják el. Ha nem, vagy kétely merül fel szükséges-e, indokolt-e elfogadni, akkor vitassák meg, egyeztessenek, alakítsanak ki olyan megoldást a tulajdonosok, amit már el tudnak fogadni. Vagy ha ezek nem működnek, akkor utasítsák el a kérdést, szavazzák le a napirendi pontot nemmel.
Mindenki szavazzon úgy, ahogy legjobbnak gondolja, ne hagyja magát nyomás alá helyezni. Ha egy kérdést nem fogad el a közgyűlés, mindig van lehetőség újabb közgyűlés összehívásával ismét megvitatni. Mindenkinek magának kell mérlegelnie, mit tud vállalni, és mit nem. Aki érdektelenül vállat von, nem szavaz, mert el sem megy a közgyűlésre, saját magát fosztja meg a véleménynyilvánítás szabadságától. Ha nem mer elmenni a tulajdonos, akkor is van lehetősége megbízottat küldeni a közgyűlésre. Előzőleg elmondhatja, melyik napirendi pontra, hogyan szavazzon, és így a megbízott által tudja képviselni akaratát a tulajdonos, a társasházi polgár.
…mert minden Társasházban Polgárok élnek!
A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.
