Minden társasházi közösség érdeke a számvizsgáló bizottság megválasztása, és a számvizsgáló bizottság társasházat támogató működése. A számvizsgáló bizottság tagjai a társasházi közösségben tulajdoni hányaddal rendelkező lakók közül választhatók, elnököt pedig a megválasztott lakók közül nevezik meg. Joguk és lehetőségük a közös képviselő vagy az intézőbizottság munkájának ellenőrzése. A számvizsgáló bizottság, mint a társasház tulajdonosi bástyája, javaslatokat tehet és közgyűlést is összehívhat, ha a szükség megkívánja. A fentiekben felsoroltak alapján megállapítható, hogy a számvizsgáló bizottság tagjai és elnöke a közösség érdekeinek közvetlen képviselői a társasház életében.
Miért nincs akkor minden társasházban számvizsgáló bizottság? Miért van sok helyen, hogy maguk a tulajdonosok idegenkednek attól, hogy fenntartsák a számvizsgáló bizottságot, vagy tagjai legyenek?
A jól működő és megfelelően vezetett számvizsgáló bizottság a társasházi közösség érdekeit tudná életszerűen és naprakészen érvényesíteni, és a közös képviselővel közösen, megfelelő kommunikációval, sokkal kevesebb kétely, kérdés maradna a tulajdonosokban a beruházások, felújítások, javítási munkák és általában a társasház kezeléssel kapcsolatban. Talán szerepet játszhat az idegenkedésben az, hogy nem kötelező létrehozni számvizsgáló bizottságot minden társasházban (hangsúlyozzuk, hogy mindenhol érdemes létrehozni, csak kötelezve nincs rá, például a 25 lakásnál kisebb társasházi közösség). Ezáltal sokan talán úgy gondolhatják, jobb azoknak, akiknek nem kötelező, mert abból a téves beidegződésből indulhatnak ki, hogy ami kötelező, az csak rossz lehet. Ehhez képest a kötelező dolgok időnként igen hasznosak, sőt nagyon fontosak is lehetnek. Nem lehet eléggé kiemelni és hangsúlyozni, hogy a számvizsgáló bizottság tagjai a tulajdoni hányaddal rendelkező, ott lakó társasházi polgárok közül kerülnek megválasztásra, és olyan munkát végeznek, amellyel saját és tulajdonostársaikképviseletét is ellátják, a törvényben szabályozott módon. A számvizsgáló bizottság jogait, feladatait a Társasházi törvényszabályozza (bővebben az 51.§ -ban). Tehát a számvizsgáló bizottság létrehozása és fenntartása minden társasházi közösségnek elsődleges érdeke (kellene, hogy legyen).
Számvizsgáló bizottságot kötelező létrehozni a 25 lakásnál nagyobb társasházakban. Ezekben a nagyobb közösségekben sajnos már kevésbé van meg az ismeretség, nem biztos, hogy megvan a kölcsönös bizalom vagy informális kapcsolat a társasház polgárai között. Ettől függetlenül a számvizsgáló bizottságok ezekben a nagyobb társasházi közösségekben is a tulajdonosokat képviselik, felügyelve a társasház életét, annak lényegesebb időszakait, eseményeit. Talán vannak, akik a számvizsgáló bizottság tagjaira nehezedő teher vagy felelősség súlyát nem szeretnék felvenni, és ezért tűnnek közönyösnek a társasházukban zajló választásokon. Kétségtelen, hogy a számvizsgáló bizottság tagjainak vannak feladataik és van felelősségük. Ezért célszerű olyan tagokat választani, akiknek megfelelő szabadideje és lelkesedése van a feladat ellátásra. Több tag esetén akár megosztva is végezhetnek feladatokat, akár érdeklődési körök szerint megosztva. Szem előtt tartva társasházi közösségük érdekeit, együttműködve tulajdonostársaikkal és a közös képviselővel. Lényeges a folyamatos párbeszéd a tulajdonostársak, a számvizsgáló bizottság és a közös képviselő között. Kölcsönös együttműködés esetén hatékonyan tud épülni és szépülni a lakókörnyezet is, és a tulajdonosok is elégedettebbek, nyugodtabbak lehetnek. Ezért a fogadó órák megtartása és látogatása is igen fontos.
Mi történik ott, ahol nincs számvizsgáló bizottság? Ki láthatja el az ellenőrzési feladatokat?
Ahol nincs számvizsgáló bizottság a társasházban, ott az SzMSz-ben kell szabályozni a közösség ellenőrzési jogkörét és feladatait. Az SzMSz előírhatja, hogy az ellenőrzési feladatokat évente a közgyűlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs lássa el. A Társasházi törvény említést tesz egy olyan esetről,amikor számvizsgáló bizottságot nem tud kijelölni a társasház, és nem tud tulajdonostársat sem felhatalmazni a közgyűlés (51.§ (5) pontban). Ilyen esetben számvizsgáló bizottság helyett – a társasház SzMSz-e erről szóló rendelkezése esetén – a társasház megbízhat a Számviteli törvény szerint, regisztrált okleveles könyvvizsgálót, vagy könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltatót, vagy olyan gazdálkodó szervezetet, céget, amelynek van ilyen tagja vagy alkalmazottja (regisztrált okleveles könyvvizsgáló, vagy regisztrált mérlegképes könyvelő).
Ha az Ön társasházában nincs számvizsgáló bizottság, vagy szeretnék a társasházi számvizsgáló bizottsági feladatokkal a Törvényben előírt módon megbízni Cégünket, keressen meg bizalommal.
A cikk szabadon átvehető, módosítások nélkül és forrás megjelöléssel idézhető.
dwk/2/2014
