A társasház legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. A közgyűlést a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. Évente egyszer kötelezően meg kell tartani, de szükség szerint bármikor összehívható a közgyűlés.
Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente az SzMSz-ben meghatározott időpontig, de egyéb szabályozás nélkül, legkésőbb minden év május 31-ig meg kell tartani.
Kötelező a közgyűlés összehívása, amennyiben azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a szükséges formai és tartalmi elemek betartása mellett, valamint a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ha a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke 30 napon belül nem tesz eleget a közgyűlés összehívását kérő Társasházi Polgárok kérésének, akkor a 30. napot követő 15 napot meg nem haladó időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak, vagy az általuk írásban meghatalmazott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni a közgyűlést. Az érdemi ügyintézésnek alapvető feltétele, hogy a közgyűlés összehívására irányuló erőfeszítés igazolható módon kerüljön átadásra a közös képviselet ellátására jogosultak felé.
A közgyűlésre írásban kell meghívni a tulajdonostársakat, vagy tulajdonostársat meghatalmazás alapján képviselő személyt.
A közgyűlésen, a közgyűléseken a társasházi közösséget érintő, lényegi kérdésekről határoznak a Társasházi Polgárok, így mindenképpen érdemes jelen lenniük - akár személyesen, akár meghatalmazott útján -, hogy tulajdonosi szavazatukkal élhessenek, véleményüket kinyilváníthassák.
Ha szeretné, hogy társasháza közgyűlésén, felkészülten, mint általános képviselő járjunk el az Ön érdekeinek képviseletében, lehetősége van megbízni bennünket tulajdonosi képviselet szakszerű és szabályozott ellátásával.
Személyes egyeztetéshez, kérem, kattintson IDE, és jelezze felénk érdeklődését.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostárs jelen van. A közgyűlés meghirdetett napirendjében nem szereplő ügyben nem lehet érvényesen határozatot hozni. Ezért is lényeges, hogy a társasház közössége és a számvizsgáló bizottság kapcsolatban legyen egymással, ismerhessék meg a kérdéseket, teendőket, ötleteket, kerülhessen napirendre minden lényeges kérdés. Hiszen minden olyan ügy, ami kimaradt az aktuális közgyűlés napirendjéből, csak egy újabb közgyűlésen kaphat lehetőséget napirendi ponttá válni, hogy határozathozatalra (elfogadásra, vagy elutasításra) kerülhessen.
A közgyűlésen tulajdonostárs akkor nem élhet szavazati jogával, ha a 30.§-ban szereplő tartozása fennáll, és az ezzel kapcsolatos jelzálogjoggal való megterhelésről hoz döntést a közgyűlés.
30. § (1)35 A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.
(2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell.
A Társasházi törvény a közgyűlésről a III.Fejezet 28.§-42.§ rendelkezik.
Amiben csak a közgyűlés határozhat a társasház életében:
28. § A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:
a) az alapító okirat módosításáról, a társasháztulajdon megszüntetéséről;
b) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról;
c) a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról;
d) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról;
e) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról;
f) a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), illetőleg a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja (az ellenőrzési feladatot ellátó tulajdonostárs) ellen kártérítési per indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről;
g) polgári jogi vita esetén permegelőző közvetítői eljárás kezdeményezéséről;
h) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös képviselő vagy az intézőbizottság, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.
Kérdések esetén, szívesen állunk rendelkezésére, keressen bennünket bizalommal.
A cikk szabadon átvehető forrásmegjelöléssel és változtatások nélkül.
dwk/4/2014.
